Nem az a legnagyobb probléma, hogy egy ügyvivő vezeti a budapesti lengyel és amerikai nagykövetséget is.

A magyar-lengyel diplomáciai kapcsolatok jelenlegi helyzete továbbra is nagyköveti szinten áll, azonban most ügyvivő irányítja a budapesti képviseletet, ami nem különleges eset. Érdemes megemlíteni, hogy az Egyesült Államokat is ügyvivő képviseli Magyarország fővárosában, miközben a magyar kormány szerint a magyar-amerikai kapcsolatok éppen virágkorukat élik – fejtette ki Balázs Péter a Hírklikknek, utalva arra, hogy Lengyelország hazarendelte budapesti nagykövetét. A korábbi magyar külügyminiszter és uniós biztos rámutatott, hogy a nagykövet, akit még a korábbi jobboldali kormány nevezett ki, már legalább fél éve nem tartózkodik Budapesten. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének jelentős feszültségek a két ország viszonyában. Kérdés, mikor érkezik új nagykövet, és ki tölti majd be ezt a posztot, hiszen a lengyel államfő - aki a jelenlegi polgári kormány politikai ellenzékéből származik - vétójoggal bír a nagyköveti kinevezések felett.

Magyar Levente külügyi államtitkár robbantotta a bombát, amikor a közösségi oldalán arról posztolt, hogy Lengyelország végérvényesen hazarendelte magyarországi nagykövetét, "ezzel hivatalosan is leértékelve a kétoldalú diplomáciai kapcsolattartás szintjét". A politikai viszony fokozatos romlása vezetett ehhez a "sajnálatos...a közép-európai partnereinkkel ápolt kapcsolatok történetében példátlan" lépéshez - írta, ám - talán nem véletlenül - arra már nem tért ki, hogy milyen elemei voltak ennek a folyamatnak, s mely ország, milyen szerepet játszott benne.

A hír közzététele után a lengyel külügyminisztérium is reagált. A Telex megkeresésére közölték, hogy "a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete július 15-én megszüntette tevékenységét" (a jelentése nyitott kérdés - a szerk.). Ezen kívül világossá tették, hogy a döntés hátterében "a Lengyel Köztársasággal szembeni ellenséges lépés áll, nevezetesen az, hogy Magyarország politikai menedékjogot biztosított a bűncselekmények miatt körözött Marcin Romanowski volt miniszterhelyettes számára".

A botrányról a Hírklikk is folyamatosan beszámolt. Megírtuk egyebek között, hogy ugyan számos adok-kapok volt a magyar kormány és az új lengyel kormány között azóta, hogy Orbán "jó embere" Jaroslaw Kaczynski pártja, a PiS elveszítette a 2023-as lengyel választást, s az a Donald Tusk lett a miniszterelnök, aki korábban az Európai Tanács és az Európai Néppárt elnökeként komoly csatákat vívott Orbán Viktorral. A kapcsolatok azután kerültek igazi mélypontra, hogy a magyar kormány politikai menedékjogot adott Marcin Romanowskinak, a PiS-kormány korábbi tagjának. Orbán Viktor ezt maga jelentette be, mégpedig egy 2024. december 10-ei, zárt körű vacsorán. A korábbi lengyel igazságügyi miniszterhelyettes ellen európai elfogatóparancs van érvényben, többek között szervezett bűnözői csoportban való részvétellel, közpénzekkel visszaéléssel és hűtlen kezeléssel is vádolják, amivel összesen 10,7 milliárd forintnak megfelelő kárt okozott a lengyel költségvetésnek. A lengyel külügyminisztérium ezt ellenséges lépésként értékelte, bekérette Magyarország varsói nagykövetét, és visszarendelte Lengyelország budapesti nagykövetét, Sebastian Kęcieket is Varsóba. (Erről a botrányról itt és itt is írtunk részletesebben.)

Balázs Pétert kértük fel, hogy világosítsa meg számunkra, mit is jelent pontosan a diplomáciában az a lépés, amelyet a lengyel kormány nemrégiben megtett. A volt külügyminiszter hangsúlyozta, hogy nincs semmi szokatlan abban, ha egy ügyvivő képviseli egy államot. Ez ugyanis nem befolyásolja a diplomáciai kapcsolatok folytonosságát; a két ország között továbbra is nagyköveti szintű a kapcsolat. "Bármikor ellátogathatunk a budapesti lengyel nagykövetség épületéhez, amelynek homlokzatán még mindig az a felirat olvasható, hogy nagykövetség" – tette hozzá.

A nagykövet már legalább fél éve nem tartózkodik Budapesten – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy személyesen is jól ismerte a rangos diplomatát, akivel tavaly év végén közösen ebédelt utoljára. Idővel feltűnt neki, hogy a diplomatának nyoma veszett. Valójában azonban csupán papíron történt változás, hiszen a diplomata már régen hazatért. Érdemes megjegyezni, hogy őt még az előző PiS-kormány küldte Budapestre, ám Donald Tusk kormányra kerülése után is folytatta szolgálatát.

Fontos figyelembe venni, hogy Lengyelország nemrégiben új elnököt választott, Karol Nawrocki személyében. Nawrocki folytatja elődje, Andrzej Duda politikai gyakorlatát, ami azt jelenti, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy Donald Tuskék szempontjából kellemetlen helyzeteket generálhat a nagyköveti kinevezések körül – magyarázta Balázs Péter. Lengyelországban az elnöknek nem csupán ceremoniális, hanem tényleges döntési joga is van a nagykövetek kijelölésében. Így ha Tusk új nagykövetet szeretne Magyarországra küldeni, könnyen meghiúsulhat az elnöki vétó miatt – ahogyan erre Duda korábban már példa is volt. Ez a helyzet pedig aggasztó lehet a jelenlegi kormány számára.

Mindettől függetlenül, a kétoldalú kapcsolatok nagyon rossz állapotban vannak, aminek az egyik megnyilvánulása volt a hazájában meggyanúsított miniszter-helyettes befogadása Magyarországra. Ez nagyon barátságtalan lépés volt magyar részről, ami ismételten megmutatta, hogy Orbán Viktor ebben az ügyben - mint mindig, és minden ügyben - nem kül-, hanem pártpolitikát folytat - szögezte le az elemző. A lengyelek esetében Orbánnak tetszik a Jog és Igazságosság Pártja (PiS) és Kaczynski, ezzel szemben ki nem állhatja Donald Tuskot és a kormányát. "A magyar kormányfő ide süllyeszti le az ezer éves magyar-lengyel viszonnyal kapcsolatos politikát, holott a viszonyt minden körülmények között ápolni és fejleszteni kellene, arról már nem is szólva, hogy sok tekintetben egymásra vagyunk utalva" - húzta alá Balázs Péter.

Nem szokatlan, hogy két ország diplomáciai kapcsolatai nagyköveti szintre emelkednek, mégis előfordulhat, hogy egy ideig ügyvivő látja el a képviselet feladatait a fogadó államban – emelte ki. Az Egyesült Államok esetében vajon nem tapasztalhatunk hasonlót? Jelenleg Budapesten, már egy ideje, nem egy nagykövet, hanem ügyvivő képviseli az USA-t – tettük fel a kérdést. Balázs egyetértett ezzel, és megjegyezte, hogy az Orbán-kormány álláspontja szerint a magyar-amerikai kapcsolatok most éppen virágzik. Ugyanakkor, ha ezt a logikát követjük, akkor azt is mondhatnánk, hogy Donald Trump nem kedveli a magyar kormányt, hiszen nincs amerikai nagykövet Budapesten. De ez is egy normális folyamat: egy kormány akkor jelöl nagykövetet, amikor úgy érzi, hogy ez szükséges – zárta le a gondolatmenetet.