Orbán távollétében, fokozódó fenyegetettség közepette kerül sor Donald Trump beiktatására.


Január 20-án 200 ezer ember gyűlik össze Washingtonban, hogy tanúja legyen az Egyesült Államok 47. elnökének beiktatásának. Donald Trump újra átlépi a Fehér Ház küszöbét, ezúttal Melania társaságában, de Orbán Viktor ezúttal nem lesz ott vele. Az elnöki portréja máris aggodalmat keltett néhányakban. Történelmi pillanatok várnak ránk Amerikában.

"So help me God", Isten engem úgy segéljen - az elnöki esküt általában ezzel fogadalommal zárják, bár eredetileg nem volt a szöveg része. Az első, 1789. április 30-án beiktatott elnök, George Washington személyes fohászával hagyományt teremtett - állítja életrajzírója, bár az első hivatalosnak tekinthető, csak majdnem egy évszázaddal később, 1881-ben született tudósítás számol be arról, hogy Chester Arthur ezzel a fordulattal zárta esküjét.

Washington után az összes elnöki beiktatást egészen 1933-ig március 4-én tartották. Ezt követően a hagyományos időpont január 20-ra módosult, kivéve, ha ez a nap vasárnapra esik. Ilyen esetben a hivatalos ceremóniát a következő napon, hétfőn tartják meg.

A január 20-i dátumot a huszadik kiegészítéssel rögzítették az Egyesült Államok alkotmányában.

Kiderült, hogy a négyévente, november első keddjén megrendezett elnökválasztás és a márciusi beiktatás közötti időszak túlzottan hosszú. Ezt a helyzetet, amikor a távozó elnök már nem hoz lényeges döntéseket, a köznyelvben "béna kacsa" időszakként emlegetik. A magyar miniszterelnöki kabinetirodát vezető Rogán Antal szankcionálása ezen a téren nem számít különösebben jelentős ügynek.

A beiktatás napján nagyon felgyorsulnak az események. A távozó elnököt és családját kiköltöztetik, a megválasztottat pedig beköltöztetik - mindössze öt óra alatt.

A művelet bonyolultságára utal, hogy a kiválasztott személyzetnek ez alatt a rövid idő alatt az 1800. november 1-jén átadott, azóta nagyjából 5100 négyzetméteresre bővült Fehér Ház mind a 132 szobáját, köztük 16 hálószobát ki kell üríteniük, alaposan kitakarítaniuk, sőt a kisebb javításokat elvégezniük.

A legfeljebb öt órás folyamat alapos és részletes tervezést, valamint szervezést igényel, amelyben a Fehér Ház közel száz állandó munkatársa vesz részt. Ezek az alkalmazottak mindannyian egyformán elkötelezettek, hogy támogassák mind a leköszönő, mind a megválasztott elnököt.

A csapat a nagyon részletesen kidolgozott terv végrehajtására hajnali négykor érkezik a rezidenciára.

Biztonsági okokból külső céget soha nem alkalmaznak. A munka végeztével, fél kilenc körül az állandó személyzet búcsút vesz a távozó elnöktől.

A hagyományos ceremónia keretében jellemzően a távozó elnök üdvözli az új vezetőt a Fehér Ház küszöbén.

A szoba hőmérsékletét és a páratartalmát az új lakók preferenciáinak megfelelően alakítják ki a költözés előtt. A szükséges adatokat a Fehér Ház főgondnoka egy alapos kérdőív segítségével gyűjti össze, amelyet hetekkel a beköltözés előtt kitöltenek.

Az első ciklusban Melania Trump csak öt hónappal férje beiktatása után költözött be a Fehér Házba, ezúttal azonban bejelentette, hogy már az első naptól vele tart.

A beköltöző családok általában saját bútorzattal érkeznek, azonban lehetőségük nyílik arra is, hogy a Fehér Ház gazdag történelmi műgyűjteményéből válogassanak. E különleges darabokat Washington külvárosában, egy titkos raktár mélyén őrzik.

Az új elnök számára természetes, hogy saját ízlése és elképzelései szerint formálja az Ovális Irodát, amely nem csupán munkahelye, hanem személyes szentélye is lesz. Az átalakítás során a saját stílusát tükröző elemeket integrálhat, emellett a konyhát irányító séf kiválasztása is kulcsfontosságú, hiszen az étkezések minősége és ízvilága sokat mond a vezető ízléséről. A személyzet többi tagja pedig általában változatlan marad, biztosítva a folytonosságot és a tapasztalatot a háttérben.

George Washington beiktatása New Yorkban és Philadelphiában történt, ám azóta, hogy Andrew Jackson a hetedik elnök lett, a ceremónia helyszíne a Capitolium keleti oszlopcsarnoka volt. E hagyományt Ronald Reagan törte meg, aki a nyugati homlokzat előtt fogadta meg hivatalos esküjét – pletykák szerint azért, hogy szülőföldje, Kalifornia irányába fordulhasson.

George Washington, az Egyesült Államok első elnöke, rekordot döntött a beiktatási beszédek terén, hiszen mindössze 135 szót mondott el, ezzel ő a legrövidebb beszédet tartó elnök a történelemben. Ezzel szemben William Henry Harrison, aki a második leghosszabb beszédet mondta, elképesztő 8495 szót használt fel, és több mint egy órán át tartotta fenn a figyelmet a hallgatóságában. Különbségük jól példázza, hogy a szavak mennyisége nem mindig egyenlő a hatással.

Harrison egy hónappal később tüdőgyulladásban meghalt. A krónikások szerint az akkoriban végzetesnek számító betegségét a hidegben mondott hosszú szónoklat váltotta ki.

Az idén is télies hideg várható, ezért Donald Trump úgy döntött, hogy beiktatási szertartását a Capitolium fűtött kupolacsarnokában rendezik meg.

James Madison volt az első elnök az Egyesült Államok történetében, akit háború idején sikerült újraválasztani. Második ciklusa végéhez közeledve a britek megtámadták Washingtont, és a város szívében található Capitoliumot lángra lobbantották.

A törvényhozás impozáns épülete mindössze egyszer égett lángokban, mégpedig négy évvel ezelőtt, Trump első ciklusának végén, 2021. január 6-án. Az esemény tragikus következményekkel járt, hiszen öt ember életét vesztette, és sokan megsebesültek.

Abraham Lincoln első elnöki ciklusának kezdetén tört ki az unió szétesése, ami 1861-ben a négy évig tartó polgárháborúhoz vezetett. A republikánus párt jelöltje az újraválasztás során, Kentucky, Delaware és New Jersey kivételével, minden államban győzelmet aratott. Második beiktatása után, 1865. április 14-én azonban John Wilkes Booth a washingtoni Ford színház páholyában egy halálos lövéssel véget vetett Lincoln életének.

Andrew Johnson, utódja Abraham Lincolnnak, a történelem egyik leggyengébben teljesítő elnökének számít, akivel szemben tizenegy vádpontban indítottak impeachment eljárást.

A gazdasági csőddel Herbert Hoover képtelen volt megbirkózni - ő volt az egyetlen elnök, aki az eskü végén nem mondta ki, hogy So help me God -, így kihívóját, Franklin Delano Rooseveltet 1932-ben fölényesen választották elnöknek: a 48 államból 42-ben nyert. A világháború miatt kivételesen három cikluson át szolgált, sőt negyedik alkalommal is megválasztották, de 1945 áprilisában agyvérzésben meghalt.

Az elnöki poszton Harry Truman követte. Nemigen találkozott Rooseveltel, így Truman még a készülő atombombáról sem tudott.

- vallotta később a sajtó képviselőinek, miután értesült a romboló fegyver létezéséről.

"Ne azt firtasd, hogy az országod milyen jót tehet neked, hanem azt, hogy te mivel gazdagíthatod a hazádat!" – valószínűleg ez volt az egyik legmaradandóbb üzenet, ami valaha elhangzott beiktatási beszédek alkalmával.

John Kennedyt azonban két és fél évvel később Lee Harvey Oswald Dallasban megölte, utóda, Lyndon Johnson pedig Kennedy özvegye mellett tette le az elnöki esküt az Air Force One különgépen.

George W. Bushot a szeptember 11-i terrortámadások követően újra megválasztották. Második beiktatási beszédében, a terrorfenyegetettség árnyékában, amikor 13 ezer katona és rendőr állt őrt Washington szívében, negyvenkilenc alkalommal említette a „szabad” és „szabadság” szavakat.

A ceremónián a University of Texas Longhorns képviselőit is köszöntötték, méghozzá a délen hagyományos üdvözlési módszerével. A "longhorn" kifejezés a híres, hosszú szarvú texasi marhákra utal, amelyek a régió szimbólumai.

A jelzés Norvégiában félreértés folytán olyan jelentést kapott, mintha a Sátán előtt hajtottak volna fejet, ami a fordítási hiba következménye volt.

Napokkal a beiktatása előtt elkészült Donald Trump hivatalos portréja. A megszólalásig ugyanolyan elszántsággal néz a kamerába, mint a 2023 augusztusában, a Fulton megyei börtönben készült rabosítási fényképen - amellyel egyébként hétmillió dollárt kalapozott össze.

A georgiai választási eredmények vitatása miatt emeltek vádat ellene.

A közelgő leszámolásra készül, és az ellenségeivel szembeni "bosszú" motiválja – így vélekedik egy neves testbeszéd-szakértő a legújabb hivatalos portréról. Erik Bucy megjegyezte, hogy Trump "dühös populistának" tűnik az új fényképen, aki úgy döntött, hogy "nincs kedve a szép játékhoz".

Szerinte azok az elnökök, akik nem mutatják a mosolyt, és nem hajlandók barátságos benyomást kelteni, inkább dacosak és sértődöttek.

Az elnök hívei ezzel ellentétben azt várják, hogy Trump visszatérése révén bebizonyosodik, hogy sosem ismeri a lemondást, és megmutatja a világnak, milyen erőt képvisel.

A 78 éves elnök második beiktatása során minden részletet gondosan megterveznek, és semmire sem hagynak rá a véletlenre.

Egész napot szántak a ruhapróbákra, miközben a katonák a hagyományos eskütétel szertartásának mozzanatait is felelevenítették.

Donald Trumpot Matthew Nall főtörzsőrmester személyesítette meg, míg a megválasztott elnök felesége, Melania szerepét Cecilia Koslowsky tüzérőrmester játszotta el. A leköszönő elnök, Joe Biden karakterét egy szomorú tekintetű nő formálta meg, ami különösen szokatlan választás volt.

Trump hasonmása akár az 53 éves albínó pakisztáni, Szalim Bagga is lehetett volna.

A hasonlóságot csak fokozza, hogy a vásárlókat dalával csábító pandzsábi utcai pudingárusnak még a hajviselete is megegyezik az amerikai elnökével.

Donald Trump beiktatási ceremóniája istentisztelettel kezdődik, amit egy hagyományos teázás követ a távozó Bidennel a Fehér Házban.

A délelőtti órákban kezdetét veszi a hosszú műsor, amelyben Carrie Underwood varázsolja el a közönséget az America the Beautiful előadásával. Napközben pedig a három este során tartott bál egyikén a Village People is színpadra lép, hogy megörvendeztessen minket Trump örökzöld slágerével, a YMCA-jel, amely már csaknem fél évszázada a zene világának egyik ikonikus darabja.

A Főparancsnoki, Beiktatási és Csillagfény bálokon a hívek egy különleges esemény keretein belül köszöntik az új elnököt. Az ünnepségek során a frissen megválasztott vezető mindhárom alkalommal beszédet mond, megosztva vízióját és céljait a közösséggel.

Ezekre csak jegyekkel lehet belépni, és jellemzően iszonyúan nagy a kereslet irántuk. A kongresszusi képviselők kapnak bizonyos számú ingyenes jegyet, amit szétoszthatnak a választóik között.

A beiktatási ünnepségre özönlik a szponzorok támogatása: a Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon mellett a nehézségekkel küzdő Boeing is csatlakozott a listához, míg a Ford, a General Motors és a Toyota mindannyian egymillió dollárral járultak hozzá az esemény költségeihez.

A New Orleans-i újévi terrortámadás és a Donald Trump Las Vegas-i szállodája előtt felrobbantott Cybertruck miatt a "fokozott fenyegetettség" jegyében készülnek az eseményre, amelyre a 7800 katona mellett több ezer szövetségi ügynököt és rendőrt is kirendeltek.

A hatóságok kétszázezer ember megjelenésére számítanak mindkét táborból - biztosra veszik ugyanis az ellentüntetők felvonulását.

A beiktatás ünnepélyes eseményén, ahol számos szenátor és képviselő is részt vesz, jelen lesz a leköszönő elnök és alelnöke is. Ezúttal Kamala Harris, aki tavaly novemberben nem tudta megnyerni az elnökválasztást, szintén tiszteletét teszi az eseményen.

A korábbi elnökök közül George W. Bush és felesége Laura ott lesznek, valamint Barack Obama, egyedül. Úgy hírlik, válni készül felesége, Michelle. A szintén demokrata Nancy Pelosi volt házelnök, akinek a hivatali irodáját elfoglalták a Capitolium ostromában, mellőzi a beiktatást.

Elon Musk, Jeff Bezos és Mark Zuckerberg semmiképpen sem hagynák ki ezt az eseményt, és a résztvevők között ott lesz Shou Zi Chew is, a TikTok vezérigazgatója. Érdekesség, hogy mindez alig egy nappal azután történik, hogy a közösségi platformot kitiltották az Egyesült Államok területéről.

Orbán Viktor nem fog megjelenni Donald Trump beiktatási ceremóniáján. Helyette Budapesten egy olyan konferencián lép fel, ahol a magyar EU-elnökség eddigi teljesítményeit elemzi és értékeli.

Related posts