Ursula von der Leyen olyan hatalmas összeget szánna hadi célokra, amelyet ép ésszel nehezen lehetne felfogni.

"Európa hibrid háborús kihívásokkal néz szembe, és ezt a helyzetet komolyan kell értékelnünk; egységes és határozott válaszra van szükség" - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a szerdai plenáris ülésen Strasbourgból. Emellett bejelentette, hogy az EU a Readiness 2030 nevű védelmi program keretében körülbelül 800 milliárd eurót kíván mobilizálni a védelem erősítése érdekében az évtized végéig.

Von der Leyen szerint az elmúlt hetek eseményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió tagállamai összehangolt és tudatos támadások célpontjai. Mint mondta, orosz vadászgépek megsértették Észtország légterét, drónok repültek el Belgium, Lengyelország, Románia, Dánia és Németország fölött, miközben kiber- és dezinformációs akciók bénítottak meg repülőtereket, logisztikai központokat és egyes tagállamok választási folyamatait. Az elnök szerint ezek az incidensek "nem véletlenszerű zaklatások, hanem egy célzott, fokozódó kampány részei", amelynek célja az uniós polgárok megfélemlítése, az európai egység megbontása és az Ukrajnának nyújtott támogatás gyengítése.

"Elérkezett az idő, hogy világosan megnevezzük a helyzetet: ez egy hibrid háború, amelyet Európa ellen indítottak" - hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a kontinensnek egységesen kell reagálnia, és minden egyes eseményt alaposan ki kell vizsgálnia, a felelősség kérdését pedig nem szabad elmaszatolni. "Az unió területének minden négyzetcentiméterét meg kell óvnunk. Oroszország a megosztottságra törekszik, nekünk viszont az egységünkkel kell válaszolnunk" - tette hozzá.

A bizottság vezetője hangsúlyozta, hogy Európának nem csupán reagálnia kell a támadásokra, hanem aktívan el is kell riasztania azokat. Szerinte a tétlenség csak tovább szélesítené a "szürke zónát", ahol a hibrid fenyegetések szabadon terjedhetnek. Rámutatott, hogy az Európai Unió alapvető feladata a béke védelme, ami napjainkban már magában foglalja az elrettentés és a gyors válaszadás képességét is.

Két héten belül a bizottság bemutatja a "Béke Megőrzése - Preserving Peace" című átfogó védelmi ütemtervet. Ez a terv közös célkitűzéseket, mérföldköveket és határidőket fog tartalmazni, amelyek a tagállamok védelmi képességeinek fejlesztésére irányulnak - nyilatkozta.

A bizottsági elnök szólt a keleti határok védelmére hivatott "Eastern Flank Watch" és drónfal kezdeményezésekről is. Mint mondta, a drónok elleni védekezés jelenleg nem fenntartható, mivel a tagállamok gyakran drága vadászgépeket kénytelenek bevetni olcsó, tömeggyártott eszközök ellen.

Olyan rendszert kell kiépíteni, amely gyors, hatékony és megfizethető, képes a drónok észlelésére, elfogására és semlegesítésére - taglalta. Von der Leyen szerint az ukrán tapasztalatok ezen a téren különösen értékesek, hiszen Ukrajna "az innováció és a gyors alkalmazkodás laboratóriuma lett".

Az elnök hangsúlyozta, hogy az európai biztonság megteremtéséhez elengedhetetlen egy erős védelmi ipar. Azt is kijelentette, hogy az uniós befektetésekből származó előnyök és munkahelyek Európában kell, hogy maradjanak. Ennek érdekében a védelmi projekteknél, melyeket uniós források támogatnak, legalább 65%-ban uniós gyártóknak kell részt venniük a megvalósításban. Hozzátette, hogy a védelmi beruházások már most is új gyárak és munkahelyek létrejöttét segítik, továbbá erősítik az európai ipar globális versenyképességét is.

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a hibrid hadviselés elleni küzdelem nemcsak fegyvereket és technológiát igényel, hanem gyorsreagálású kiberbiztonsági stábokat, információs kampányokat és a dezinformáció elleni hatékony fellépést is. "A biztonság ma már szoftverekről, drónokról, adatokról és a társadalmi ellenállóképességről is szól. Európának készen kell állnia arra, hogy minden fronton megvédje polgárait" - mondta.