Pokol Béla különleges alkotmányos struktúrával készül az esetleges kormányváltás kihívásaira.
Pokol Béla volt alkotmánybíró véleménycikket publikált a Magyar Nemzeten, amelyben felvetette a különleges alkotmányi rend bevezetését "az alkotmánypuccs megelőzése céljából" - írta a 444. Pokol magánfelvetésnek nevezte az alaptörvény kiegészítéséről szóló írását, amit azzal kezdett, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt még mindig csak egyszemélyes vállalkozás, politikai blöff.
Az alkotmányjogász véleménye szerint a Tisza Párt a listás választási rendszer előnyeit kihasználva tudta eljuttatni 7 képviselőjét az Európai Parlamentbe, míg a Fővárosi Közgyűlésbe 10 képviselőt választottak meg a 2024-es EP- és helyi önkormányzati választások során. A szakértő megjegyezte, hogy Magyar Péter azóta titokban tartja és elzárja a nyilvánosság elől a párt képviselőit, ami mögött szerinte a kiszivárgott hangfelvételek állnak.
Pokol arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2026-os országgyűlési választások során Magyar számára szinte lehetetlen lesz kormányváltást elérni. Ennek egyik fő oka, hogy a Tisza Párt még nem tette közzé jelöltjeit a 106 egyéni választókerületben. Ezen kívül a Fidesz képviselői már eddig is "55-60 százalékos győzelmeket" arattak, ami tovább növeli a kormányváltás melletti kihívások számát.
De szerinte a Magyar "mögé beállt és már korábban is alkotmánypuccsot tervező balliberális jogászok ismét elkezdték hangoztatni" a kormányváltásról szóló terveiket. Épp ezért azt javasolta, hogy iktassák be "az alaptörvénybe egy kiegészítéssel az alkotmánypuccs megelőzése céljából a különleges alkotmányi rendet a mai különleges jogrend szabályai elé". A volt alkotmánybíró szerint "a különböző nehézségek miatt" 2030-ban már elképzelhető, hogy kormányváltás lesz, "és izgágább balos jogászok tényleg neki akarnak majd vágni egy alkotmánypuccsnak".
A Pokol egy egyedülálló alkotmányos keretek között tervez létrehozni egy Alkotmányvédelmi Tanácsot, amely ideiglenesen átvállalná a kormányzati hatalom irányítását, míg az Országgyűlés meg nem választja az új kormányt.
Ahogyan megfogalmazta, "alkotmányvédelmi állapot alakulhat ki, amennyiben az Országgyűlés egyszerű többségével megbízott kormány olyan intézkedéseket hoz, amelyek a saját hatáskörén belül vagy az Országgyűlés egyszerű többségének döntése alapján történnek, és ezek az alaptörvény rendelkezései szerint kizárólag az Országgyűlés minősített többségének jóváhagyásával valósíthatók meg."
Szerinte az alkotmányvédelmi helyzet megállapítását a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság vezetője, a Kúria elnöke vagy a legfőbb ügyész indíthatja. Bármelyikük kezdeményezése alapján, az alaptörvény alapján automatikusan megalakul az Alkotmányvédelmi Tanács. Pokol megjegyezte, hogy a tanács tagjai között az Állami Számvevőszék elnöke is helyet kapna.
Miután kezdeményezik az Alkotmányvédelmi Tanács felállítását, az alábbi a lépések következnek Pokol szerint:
Pokol Béla, a neves politológus és alkotmányjogász, 2011 nyarától egészen 2023 szeptemberéig töltötte be az Alkotmánybíróság tagjának tisztségét.
