A Központi Statisztikai Hivatal jelentős reformokat vezetett be a megkérdőjelezett magyar szegénységi statisztikák terén.

Revíziót hajtott végre a KSH a 2018 és 2023 közötti szegénységi adatokban, miután több kutató is megkérdőjelezte a magyarországi adatok pontosságát. A revízió eredményeként a szegénység fő mérőszáma, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya országos szinten egyik évben sem változott érdemben a KSH szerint. Ugyanakkor a népesség egyes csoportjainak szegénységi kockázata kismértékben átrendeződött.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) befejezte az EU-SILC-felvétel tervezett revízióját, amely a 2018 és 2023 közötti időszakra vonatkozik. A felülvizsgálat eredményei szerint a szegénység legfontosabb mutatója, vagyis a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek aránya országos szinten egyik évben sem mutatott jelentős eltérést. A revízió megerősítette az EU-SILC-adatok és a módszertani megközelítések megbízhatóságát, egyben rámutatott arra is, hogy a korábbi adatok is megfelelő keretet biztosítottak a szegénység folyamatos nyomon követéséhez – tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal hétfő reggel.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) átfogó revíziót végzett a háztartások életkörülményeit és jövedelmi helyzetét feltáró EU-SILC felvétel 2018 és 2023 közötti időszakára vonatkozóan. A felülvizsgálat célja, hogy pontosabb és megbízhatóbb adatokat szolgáltasson, és ezt a hivatal már előre megtervezte, függetlenül a témában megjelent sajtóhírektől.
- Kérjük, hogy a hivatalos levelezés során vegye figyelembe a következőket.
A revízió keretében a KSH a 2022-es népszámlálás népességadatait felhasználva elvégezte az EU-SILC-adatok újrasúlyozását. A felülvizsgálat során a KSH figyelembe vette az elmúlt években a felhasználóktól érkezett észrevételeket is. Ennek eredményeként:
A revízió nyomán megállapítható, hogy a szegénység fő mutatója, amely a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett egyének arányát méri országos szinten, érdemi változáson nem ment keresztül az elmúlt évek során. Ugyanakkor a népesség különböző csoportjainak szegénységi kockázata némileg átrendeződött, ami apróbb elmozdulásokat jelez a társadalmi helyzetek között.
Az EU-SILC-felvételből származó adatok eddig is megbízható alapot nyújtottak a döntéshozók és kutatók számára. Az újonnan frissített információk azonban még inkább pontosítják a korábbi becsléseket, lehetővé téve a részletesebb és pontosabb elemzéseket. Az Eurostat által is validált revidiált adatokat hamarosan nyilvánosságra hozzák – áll a KSH legfrissebb közleményében. A KSH elkötelezetten támogatja az adatok tudományos célú felhasználását, és nyitott a szakmai együttműködésre és párbeszédre a felhasználók körében – teszik hozzá.
Tóth Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese hétfő délelőtt tartott sajtótájékoztatóján a népszámlálás adataira hivatkozva beszélt a revízióról. Kiemelte, hogy ez az eljárás teljes mértékben független volt a sajtóban megjelent információktól, amelyek a hivatal szegénységi mutatóinak mérésével kapcsolatosak. Tóth hozzátette, hogy a hivatal több fórumon is tájékoztatta az Eurostatot és a kutatókat arról, hogy a revízió elkészítése folyamatban van.
Tóth Tamás megjegyezte, hogy az új adatok a régihez viszonyítva a mintavételi hibahatáron belül mozognak. Kiemelte, hogy a fiatalok között növekedett a szegénység kockázatának kitett egyének aránya, míg az idősebb korosztály esetében csökkenést tapasztalhatunk.
A történet hátterében két kutató, Tátrai Annamária (ELTE) és Gábos András (Tárki) által megfogalmazott súlyos szakmai aggályok állnak, amelyek a magyar szegénységi statisztikák hitelességét kérdőjelezik meg. E kutatók véleménye szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2017 óta olyan jövedelmi szegénységi adatokat publikál, amelyek statisztikai szempontból erősen megkérdőjelezhetők. Tátrai és Gábos állítása lényegében az, hogy az általuk készített hisztogramok azt jelzik, hogy kiugróan sok ember jövedelme éppen a szegénységi küszöb fölött helyezkedik el, ami szerintük teljesen valószerűtlen. Az Eurostat adatai alapján pedig úgy vélik, hogy 2018-tól a jövedelmek eloszlása Magyarországon torz képet mutat, ami más uniós országokban nem tapasztalható.
Tóth Tamás a sajtótájékoztatón hétfőn hangsúlyozta: véletlen volt, hogy ez a kiugró érték a szegénységi küszöbnél helyezkedett el. Az új módszertan egyébként kiigazította ezt, nincsenek ilyen torlódások a szegénységi küszöb környékén.
Tátrai és Gábor szerint nem csupán egyes években, hanem rendszeresen megjelenik ez a torzítás, és az érintett jövedelmi sávok rendre politikailag érzékeny zónában, a szegénységi küszöb közvetlen környékén helyezkednek el. Ráadásul a Központi Statisztikai Hivatal adataiban az egyfős háztartások 14 százaléka pontosan ugyanazt a jövedelmet mutatja tízmilliomod pontossággal, ami statisztikailag értelmezhetetlen, írták a kutatók.
További gyanút kelt a kutatók szerint, hogy a KSH kutatószobájában az Eurostat által is visszaigazolt, toronyformájú görbéket sem engedték kivinni, miközben ezek nyilvános uniós adatbázisokból is előállíthatók. A kutatók szerint a KSH az első jelzések (már 2017-ben) ellenére sem vizsgálta ki vagy javította ki a problémás mintázatokat.
A cikkre reagálva a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi közleményében határozottan elutasította a felmerült vádakat. "A KSH elkötelezett amellett, hogy felhasználóit objektív és átlátható tájékoztatásban részesítse. Az általunk közzétett statisztikai adatok mind nemzetközi, mind hazai összehasonlításban átlátható módon kezelhetők, így megbízható iránytűként szolgálhatnak" - olvasható a hivatal nyilatkozatában.
A hivatal szerint a KSH működésében szakmailag független, hiteles és az adatainak feldolgozásában a nemzetközi standardoknak megfelelően jár el. "Ezen hazai és nemzetközi sztenderdek mentén végzi el az EU-SILC felmérést is (vagyis a jövedelmi és szegénységi kutatást), amelynek eredményeit az Eurostat minden évben validálja és ezt követően a saját adatbázisában publikálja" - tették hozzá.
Közölték, hogy ezzel együtt a KSH jelenleg az EU más tagállamaihoz hasonlóan a népszámlálási adatok alapján - 5 évre visszamenő - revíziót hajt végre. "A statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása szigorú szakmai és etikai szabályok szerint történik. A KSH minden adatsorát megfelelő szakmai felügyelet alatt dolgozza fel, és minden esetben átláthatóan és pontosan kommunikálja az eredményeket" - közölték reakciójukban. A szándékos manipuláció vádját határozottan visszautasítja a KSH. A rosszindulatú interpretációt, a hangulatkeltést, az intézmény hírnevének rontását jogilag vizsgálhatja a hivatal - zárult a közleményük.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reakcióját követően egy újabb kutatás derítette ki, hogy a hivatal jövedelmi statisztikái számos rejtélyt rejtenek. A korábban felmerült aggályok után kiderült, hogy sok ember adózás előtti jövedelme alacsonyabb, mint az adózás utáni, ráadásul a problémák gyökerei egészen 2014-ig nyúlnak vissza. Krekó Judit, a Budapest Intézet és a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont közgazdásza a fogyatékkal élő emberek helyzetének elemzése során alkalmazta az adatbázist, és ő is felfedezett néhány különös anomáliát.
Az újonnan felbukkanó központi kihívás az volt, hogy
A kutatók a nyugdíjasok világában izgalmas felfedezésekre leltek. A vizsgálat során több száz olyan egyén került a fókuszba, akiknek nettó jövedelme teljesen megegyezett. Ám ami igazán különös volt, hogy
A hiányzó adatok pótlásának folyamata során a bruttó jövedelmek kiegészítése történt, és ez a kiegészítés éppen elegendő volt ahhoz, hogy a mintában szereplő egyének túllépjenek a szegénységi küszöbön. Ráadásul a nettó jövedelmük így pontosan 1,3 millió forintra rúgott éves szinten. Ez azt jelenti, hogy a szigorúan szabályozott imputálás ebben az esetben rendkívül sajátos módon valósult meg. A kutatók emellett más problémákat is feltártak, például a szegénységi rés ingadozásának abszurd mértékét az egyes évek között. Ezen jelenségekről részletesebben ebben a tanulmányban lehet tájékozódni.
Tóth Tamás a hétfői tájékoztatón hangsúlyozta, hogy egy Eurostat által ellenőrzött keretrendszer keretein belül dolgoznak, amely megakadályozza a módszertani hibák előfordulását. "A módszertan szofisztikáltságáról lehet vitatkozni, de azt biztosan állíthatom, hogy a korábbiakhoz hasonlóan most is megfelelünk a követelményeknek" - mondta. Rámutatott, hogy a Covid időszakában, amikor a válaszadási hajlandóság alacsony volt, és sokan nem engedték be a kutatókat otthonaikba, mégis sikerült megbízható adatokat gyűjteni a KSH szegénységről szóló kutatásai során. Tóth Tamás hozzátette, hogy bár nem volt kötelező feladatuk, igyekeztek figyelembe venni a kutatótársaik észrevételeit, így azok beépültek a módszertanba.