Sok elkövető abban a hitben él, hogy elkerülheti a büntetést.
Tatjana Bezmarević Janjić, a Belgrádi Első Alapfokú Bíróság bírája, az N1 műsorában hangsúlyozta, hogy az elnök nem gyakorolhat kegyelmet olyan személy felett, akit még nem állítottak bíróság elé, nem emeltek vádat, és nem ítélték el. Ezt a megjegyzést nem sokkal azután tette, hogy a kormány a diákokkal való megbékélésre szólította fel őket, miközben Újvidéken egyetemisták ellen erőszakos támadást hajtottak végre. Az incidens során egy lány súlyos sérüléseket szenvedett. Négy férfi, akik közül kettő a Szerb Haladó Párt székházából érkezett, baseballütőkkel támadt a diákokra, rugdosták őket, és autóval üldözték el a helyszínről.
Tatjana Bezmarević Janjić, a belgrádi Alapfokú Bíróság bírája hangsúlyozta, hogy ő semmilyen erőszakot nem tud megérteni, de ez a társadalom évtizedek óta erőszakban él.
"Saját meggyőződésem szerint ma már szinte népszerűvé vált erőszakosnak lenni, félelmet kelteni, ismerni valakit, aki így viselkedik... Büntetőügyeket tárgyalok, és egyértelműen növekedett az erőszak minden értelemben. Az erőszakos elemeket tartalmazó bűncselekmények kiéleződtek azokhoz az évekhez képest, amikor kezdtem, akkoriban főként vagyon elleni bűncselekmények fordultak elő, ez az elmúlt időszakban változott" - fogalmazott.
Az újvidéki műsorvezető felhívta a figyelmet arra, hogy számos olyan intézményben, ahol jelentős szerepet játszó személyek dolgoznak, sajnos előfordulnak erőszakos cselekedetek is.
A pozíciók betöltését olyan embereknek kellene rábízni, akik tisztességesek és felelősségteljesek. De vajon tényleg így van ez? Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a válasz nem éppen optimista. A hatalomnak van egy sajátos dinamikája, ami nem mindenkire hat ugyanúgy. Van, aki a felelősséget úgy értelmezi, mint egy belső korlátot, amely megakadályozza, hogy helytelen dolgokat tegyen. Mások viszont a hatalmat a szabadság szimbólumaként élik meg, lehetőségként arra, hogy azt tegyenek, amit csak akarnak, tudva, hogy esetleg büntetés nélkül megúszhatják tetteiket. Ő úgy véli, hogy az erőszakot elkövető egyének gyakran abból a meggyőződésből indulnak ki, hogy elkerülhetik a következményeket.
A nyilvánosság gyakran félreérti azt az utat, amely a büntetés kiszabásához vezet. Először alapvető reformokra van szükség a rendőrség és az ügyészség terén, hogy a bíróságok ne találkozzanak olyan problémákkal, mint amilyenekkel jelenleg szembesülnek. Mostani helyzetünkben valakinek el kellene indítania a jogi eljárást, de ez nem a bíróság feladata. A bíróság csupán a bűnösségről hoz döntést, azonban ahhoz először a rendfenntartó szerveknek kell hatékonyan működniük – magyarázta.
