A legnagyobb svájci bank elnöke nyíltan kifejezte aggodalmát, miszerint Svájc identitásválsággal néz szembe.

A legnagyobb svájci bank, a UBS elnöke szerint Svájc identitásválsággal küzd a nemzetközi bankvilágban - írja a Reuters.

Colm Kelleher kedden a hongkongi globális pénzügyi vezetők befektetési csúcstalálkozóján kifejtette, hogy Svájc, mint a UBS hazája, immár olyan nemzetközi vagyonkezelési központokkal kénytelen versenyezni, mint Hongkong és Szingapúr. Emellett megjegyezte, hogy a vámügyi tárgyalások következményeként a svájci gyógyszeripar is visszaesés jeleit mutatja.

Svájc egy fontos időszak küszöbén áll, és számos komoly kihívással kell szembenéznie.

- fejtegette.

A megjegyzések akkor hangzottak el, amikor a bank a kormány új tőkekövetelési javaslatai miatt fontolóra vette székhelyének esetleges áthelyezését. A svájci kormány júniusban olyan reformokat ismertetett, amelyek alapján - figyelembe véve, hogy a UBS az ország egyetlen megmaradt globális bankja, és hogy mérlegfőösszege körülbelül a gazdaság méretének kétszerese - a banknak a külföldi leányvállalatait a jelenlegi 60 százalék helyett 100 százalékban kellene tőkésítenie a külföldi veszteségek fedezésére.

A Reuters júliusban arról adott hírt, hogy az UBS egy vészforgatókönyvi elemzést végez.

Londont az egyik legjobb alternatív székhelyként azonosította

arra az esetre, ha a bank a költözés mellett döntene.

Kelleher véleménye szerint Svájc fejlődési irányvonala éles ellentétben áll az Egyesült Államokéval. Míg az USA-ban a hatékony szabályozás segíti elő a gazdasági növekedést, Svájc esetében a bankrendszert sújtó túlzott korlátozások arra kényszerítik a pénzügyi termékeket, hogy a szabályozáson kívüli árnyékbankrendszerbe vándoroljanak.

Megemlítette, hogy az amerikai biztosítási piacon egyre inkább "minősítési arbitrázs" bontakozik ki, és figyelmeztetett arra, hogy hasonló jelenségek korábban a 2007-es másodlagos jelzálogpiaci válsághoz vezettek.