A kormány új intézkedésekkel lép fel a környezetvédelem érdekében: a környezetvédelmi bírságok mértéke akár a korábbi 40-szeresére is emelkedhet.
Az Energiaügyi Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetek szerint jelentősen emelkedik a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási bírságok, valamint csatornabírság összege, a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető vállalkozások adatait nyilvánosságra hozzák, és bevezetik a helyszíni bírságolást a hulladékot jogellenesen elhelyezőkkel szemben.
Az Energiaügyi Minisztérium közleménye hangsúlyozza, hogy a beruházásoknak a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósulniuk. Ha a vállalatok nem tartják be ezeket a normákat, a "szennyező fizet" elv alapján bírságot fognak kiszabni. Érdemes megjegyezni, hogy a környezetvédelmi hatóság által a környezetvédelmi engedélyekhez kapcsolódóan kiróható bírságok – például a zaj- és levegőtisztaság-védelmi bírságok – 15-20 éve változatlanok maradtak.
Az új bírságszabályozás világosan megkülönbözteti a magánszemélyeket, a kis- és középvállalkozásokat, valamint a nagyvállalatokat. A környezetvédelmi bírságok módosítását célzó kormányrendelet tervezete értelmében a bírságok összege drasztikusan, legalább a duplájára emelkedik, de a jogsértés súlyosságától függően akár negyvenszeresére is nőhet. Ha egy beruházó környezetvédelmi engedély nélkül kezdi meg, vagy folytatja a környezeti, illetve az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységét, akkor a napi bírság összege 100 ezer és 1 millió forint között mozoghat. Abban az esetben, ha a szükséges engedélyt ugyan megszerezték, ám a tevékenységet az abban foglalt előírásokkal ellentétesen végzik, a kis- és középvállalkozásokra kiszabható bírság 500 ezer és 20 millió forint közé emelkedik. A nagyvállalatok esetében a bírság maximális összege a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 5%-áig terjedhet, de nem haladhatja meg a 2 milliárd forintot.
A tervezett szabályozás megállapítja a kiemelt környezetvédelmi szabályszegésre vonatkozó részletes előírásokat. A kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövetők nyilvántartásának tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet tervezete értelmében az a vállalkozás, amelyet a környezetvédelmi hatóság egy adott évben legalább 50 millió forint környezetvédelmi bírsággal sújt, a szigorúbb bírságok mellett további jogkövetkezményekkel is számolhat, természetes személyek esetében ez a bírságösszeg 10 millió forint.
A környezetvédelmi törvények súlyos megsértését elkövető cégek neve nyilvánosságra kerül, mivel a környezetvédelmi hatóság rögzíti a jogsértést a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásában (KSZNY). Ezen felül értesíti a felelős minisztert is a történtekről. A kiemelt szabályszegésekhez kapcsolódó fontos információk a tárca hivatalos weboldalán is megjelennek, továbbá a környezetvédelmi hatóság ideiglenesen felfüggeszti a vállalkozás működését mindaddig, amíg a jogsértés fennáll.
A hulladékgazdálkodással kapcsolatos bírságok és a helyszíni szankciók mértékét, valamint a megállapításuk szempontjait részletesen szabályozó kormányrendelet javasolja, hogy a jelenlegi bírságoknál lényegesen magasabb összegek bevezetésével csökkentsük az illegális hulladéklerakások számát. E cél érdekében a hatóságok mostantól jogosultak helyszíni bírságot is kiszabni azokkal szemben, akik jogellenesen helyezik el a hulladékot. Ez a lépés hozzájárulhat a környezet védelméhez és a hulladékgazdálkodás hatékonyságának növeléséhez.
A kormány a természeti értékeink megőrzése és fenntartása mellett vízkincsünk mennyiségi és minőségi védelme iránt is elkötelezett, ezért a felszíni vizek védelméről szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet tervezett módosításával a határértéken felüli szennyezés esetén a jelenlegi kétszeresére emelt csatornabírsággal szankcionálja a szennyvízkibocsájtókat.
