XIV. Leó megérkezett, és elérkezett az idő, hogy a katolikus egyház sürgős átalakulásokon menjen keresztül.
A Pegapoll az Index megbízásából arról kérdezte a magyar internerezőket, hogy mit gondolnak a katolikus egyházról, Ferenc pápáról, XIV. Leóról és a hit szerepéről a mai társadalomban. A felmérésből kiderül, hogy idehaza továbbra is a katolikusok vannak többségben, sokak szerint pedig a fiatalokkal való aktívabb párbeszéd és a társadalmi kérdések iránti nyitottság tűnik a legfontosabb változtatási iránynak.
A válaszadók körében a katolikus vallásúak aránya figyelemre méltó, hiszen 75,1 százalékuk ehhez a felekezethez tartozik. Ez a szám jól tükrözi a katolicizmus erőteljes jelenlétét a vizsgált csoportban. Ezzel szemben a különböző keresztény felekezetekhez kapcsolódó válaszadók aránya mindössze 10,9 százalék, míg a nem vallásos vagy ateista egyének 12,8 százalékot képviselnek. A más vallásokhoz tartozó válaszadók aránya csupán 1,2 százalék, ami azt mutatja, hogy a vallási sokszínűség viszonylag korlátozott a közösségben. Összességében ezek az adatok a kereszténység domináló szerepét és a vallási diverzitás alacsony szintjét tükrözik.
A válaszadók többsége jól ismeri Ferenc pápa tevékenységét, amit a 37,6%-os arány a 4-es skálán tükröz. A közepes ismeretség is figyelemre méltó, hiszen a 3-as pontszám 35,0%-ot képvisel. Kisebb, de figyelemre méltó csoportot alkotnak azok, akik a pápát a legjobban ismerik, 14,8%-kal a 5-ös skálán. Ezzel szemben az, akik kevésbé vagy egyáltalán nem ismerik őt, csupán 9,5%-ot és 3,1%-ot tesznek ki. Összességében megállapítható, hogy a válaszadók jelentős része tisztában van Ferenc pápa munkásságával és hatásával.
A Ferenc pápa által képviselt irányvonal a válaszadók túlnyomó többsége szerint kedvezően hat a katolikus egyház jövőjére, amit a 69,7%-os egyetértés is tükröz. Mindössze 17,2% véli úgy, hogy ennek az irányvonalnak negatív következményei lennének, míg 13% nem tudott állást foglalni. Ez a tendencia azt jelzi, hogy a pápa által vezetett irányvonal széles körű támogatottságra talál, ami bizakodásra ad okot az egyház jövőbeni fejlődése szempontjából.
A pápa társadalmi kérdésekhez való nyitottabb hozzáállásának megítélése megosztja a válaszadókat. A legnagyobb csoport (32,7 százalék) teljesen egyetért ezzel a nyitottabb hozzáállással, míg jelentős ellenállás is tapasztalható: a válaszadók 18,2 százaléka egyáltalán nem ért egyet. A válaszadók 20,9 százaléka inkább, és 13,2 százaléka részben támogatja a nyitottságot, míg 14,9 százalék inkább ellene van. Az adatok azt sugallják, hogy a társadalmi kérdésekhez való nyitottabb hozzáállás támogatott, de megosztó.
A katolikus egyház helyzete a magyar társadalomban vegyes megítélés alá esik, hiszen a válaszadók 42,2%-a közepesnek tartja azt. A közvélemény-kutatás eredményei szerint sokan úgy vélik, hogy az egyház befolyása csökken, hiszen a megkérdezettek 23,2%-a szerint eljelentéktelenedett, míg 23,0%-uk gyenge hatásúnak minősítette. Mindössze 9,0% tartja erősnek az egyház szerepét a mai társadalomban, míg a bizonytalan válaszok aránya csupán 2,7%-ot tesz ki. Ezek az adatok azt mutatják, hogy bár a katolikus egyház történelmileg jelentős szerepet játszott, jelenlegi társadalmi befolyása korlátozott.
A katolikus egyház reakcióideje a társadalmi kihívásokra gyakran lassúnak tűnik, hiszen a megkérdezettek közel fele (42,2 százalék) csak közepes nyitottságot tapasztal az intézmény részéről. A fiatalokkal való kapcsolat kezelésében is hasonló érzések dominálnak, hiszen a válaszadók 40,8 százaléka úgy véli, hogy az egyház csak mérsékelten foglalkozik a fiatal generációval. Továbbá, az egyház üzenetei sem mindenki számára találják meg a relevanciájukat, hiszen csupán 18,6 százalék érzi úgy, hogy azok teljes mértékben fontosak számára. A változásokra való képességét is inkább közepesnek ítélik (42,1 százalék), ami a konzervatív és néha merev hozzáállásra utal.
Az elmúlt évtized folyamán a társadalom többsége úgy véli, hogy a vallás iránti érdeklődés csökkent, amit a megkérdezettek 66,5%-a megerősít. Ugyanakkor 16,5%-uk azt állítja, hogy nem tapasztaltak lényeges változást, míg 12,6% szerint éppen ellenkezőleg, a vallás iránti érdeklődés növekedését figyelik meg. Érdekes módon csupán 4,5% volt képtelen véleményt alkotni a kérdésben. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a vallás szerepe talán csökken a modern társadalomban, ám egy kisebb csoport ezt nem így látja, és ellentétes tendenciákat észlel.
A katolikus egyház számára a fiatalokkal való aktívabb párbeszéd és a társadalmi kihívások iránti nyitottság tűnik a leglényegesebb irányváltásnak, amelyet a válaszadók 58,3%-a, illetve 41,6%-a támogat. Emellett hangsúlyos igény mutatkozik a nagyobb átláthatóságra, amelyet a megkérdezettek 50,2%-a emelt ki, valamint a szociális problémákra való fokozott figyelemre, amit 46,9%-uk tart fontosnak. Az egyház modernizálása, a technológiai eszközök alkalmazása és a világosabb kommunikáció szintén kulcsszerepet játszik, míg a hagyományos értékekhez való visszatérés a válaszadók körében kisebb támogatottságnak örvend.
Robert Francis Prevost pápává választása rendkívül széleskörű ismertségnek örvend, hiszen a megkérdezettek 98%-a tud róla, hogy XIV. Leó néven kezdte meg hivatalát. Ez a figyelemre méltó felismerési arány azt jelzi, hogy az esemény jelentős médiavisszhangot kapott, és sikeresen felkeltette a közvélemény érdeklődését. A csupán 2%-os "nem" válaszok aránya gyakorlatilag elhanyagolható, ami tovább erősíti annak a hírnek a széleskörű elterjedését és fontosságát, amely a pápaválasztás körül kialakult.
XIV. Leó pápasága kapcsán a válaszadók közül legtöbben úgy vélik, hogy friss lendületet hoz a katolikus egyházba (54 százalék), és erősíteni fogja annak szociális érzékenységét (53,6 százalék). Jelentős részük szerint amerikai háttere nyitottabbá teheti a modern társadalmi kérdések iránt (42,4 százalék). A konzervatív irány miatti aggodalom csekély (4,3 százalék), az elvárások hiánya pedig kevesebb válaszadót jellemzett (13 százalék).
Az új pápa megválasztása kedvező hatással lehet a katolikus egyház globális hírnevére, hiszen a megkérdezettek 43,3 százaléka úgy látja, hogy az új vezető friss perspektívája hozzájárulhat a helyzet javulásához. Különösen érdekes, hogy a válaszadók 23 százaléka azt gondolja, hogy az egyház szerepe különösen Amerikában és Latin-Amerikában megerősödhet. Ugyanakkor nem elhanyagolható az a kisebb, de figyelemre méltó csoport (6,6 és 2,7 százalék), akik aggodalmukat fejezik ki a potenciálisan megosztó személyiség miatt, ami belső feszültségek növekedéséhez és az egység gyengüléséhez vezethet, főként Európában.
A kérdőív eredményei és a kapcsolódó grafikonok a PegaPoll weboldalán érhetők el.
A kutatás online kérdőíves formában valósult meg 2025. május 16. és 18. között, az Index cikkén belül található felületen. Összesen 1226 fő töltötte ki a kérdőívet teljes mértékben. A válaszadók sokféle nemi, életkori és vallási háttérrel rendelkeztek, így a minta sokszínűsége jellemző volt. Bár az eredmények nem tükrözik a teljes magyar lakosság véleményét, jól érzékeltetik a résztvevők nézőpontját a katolikus egyház jelenlegi helyzetéről és Ferenc pápa utáni jövőbeli kilátásairól.
(Borítókép: XIV. Leó pápa 2025. május 21-én. Fotó: Franco Origlia / Getty Images)
