Szirénázó immunvédő mechanizmus

Újabb fordulóponthoz érkezett Szlovákia egészségügyi tárcájának története, hiszen Kamil Šaško személyében már a huszonkettedik miniszter lép a színpadra. Az önálló Szlovákia 32 éves fennállása alatt ez a pozíció nemcsak kihívásokkal, hanem komoly felelősséggel is jár, és Šaško most a kormányzati bársonyszék ingadozó helyzetével néz szembe.

Ha megengedőek vagyunk, akkor csak a huszadik, mert Tibor Šagát a rövid életű Moravčík-kabinet mellett az első Dzurinda-kormányban is betöltötte a tisztséget. Nem is beszélve Eduard Hegerről, aki az előző ciklusban kormányfőként két ízben is megbízott tárcavezető volt.

Érdekes megfigyelni, hogy a 2023-ban megalakult Fico-kormány már a második egészségügyi miniszterét váltja. Zuzana Dolinská távozása, aki csak rövid ideig vezette a tárcát, hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi harminc évben az egészségügyi miniszterek átlagosan mindössze másfél évet töltöttek pozíciójukban. Ez a tendencia jól tükrözi a politikai instabilitást és az egészségügyi szektor kihívásait az országban.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az egészségügy kulcsfontosságú terület, ahol elengedhetetlen a ciklusokon átívelő stabilitás. Ezzel szemben a szlovák valóság drámai ellentétet mutat. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a szlovák egészségügy "betegségei" nem csupán a rendszer gyengeségeit tükrözik, hanem egyben a gyakori miniszterváltások következményeként a kiszámíthatóság teljes hiányát is. Más szavakkal, már évekkel ezelőtt megkezdődött a szlovák egészségügy vészjeleinek sorozata, de csak mostanában kerültek a középpontba a mentőautók és a rendszer sürgető problémái.

Kamil Šaško múlt októberben ült be a bársonyszékbe, miután a konszolidációs csomag egészségügyet érintő megszorításaira hivatkozva lemondott a szintén a Hlas-SD által jelölt Zuzana Dolinková.

A negyvenedik életévét betöltő Šaško, aki közgazdász diplomával rendelkezik, az Egyesült Királyságban szerezte meg tudását. Politikai pályafutása előtt hosszú éveken át a brüsszeli szlovák uniós képviselet pénzügyi attaséként tevékenykedett, ahol értékes tapasztalatokat gyűjtött.

A belga fővárosból indult karrierje először a Szlovák Nemzeti Bankban folytatódott, majd 2023-ban a pozsonyi parlamentben találta magát, miután az őszi választások során a Hlas-SD párt színeiben mandátumot nyert. A képviselői szerep azonban nem tartott sokáig, hiszen a honi politikai színtéren villámgyorsan emelkedett: előbb a gazdasági minisztérium államtitkárává, majd tavaly októberben – ahogy már említettük – egészségügyi miniszterré nevezték ki. Az elmúlt napok eseményei alapján viszont nem tennénk nagy tétet arra, hogy Kamil Šaško lesz az, aki megtöri az elődei hagyományát, és végigviszi a neki szánt ciklust.

Az augusztus eleji kánikula ellenére is a címlapokra kerülő mentőtender könnyen Šaško idő előtti bukásához vezethet. Bár a tárcavezető, vagy legalábbis a pártja, láthatóan ragaszkodik a bársonyszékhez, nagyon valószínűnek tűnik, hogy Robert Fico kormányfő a botrány magasra csapott hullámainak elcsitulása után az első adandó alkalommal megszabadul a koalíció számára komoly politikai tehertételt jelentő Šaškótól.

Kamil Šaško botrány ide vagy oda, még a nyári szabadságát töltötte, amikor a múlt héten megkérdeztük Viola Miklóst, a Magyar Szövetség szakpolitikusát, gyakorló sebészorvost, miért vetett ekkora hullámokat a mentőállomások működtetésére kiírt pályázat. Viola elmondta, "hatévenként kerül kiírásra a mentőtender, amelynek során újraosztják a szolgáltatókat. A pályázat nem a mentőállomások létszámát érinti, hanem arról döntenek, kik lesznek az egyes állomásokon az üzemeltetők".

Az egészségügyi szektorért felelős politikai képviselő hangsúlyozta, hogy az év elején a Magyar Szövetség is részt vett a tárcaközi egyeztetésekben. Viola kiemelte, hogy egyértelművé vált, miszerint "a Hlas által vezetett egészségügyi minisztérium egyértelműen az Agel cég érdekeit helyezi előtérbe". Ezt jól tükrözi, hogy a jelenlegi kormányzati ciklus alatt a társaság befolyása és pozíciói egyre inkább megerősödnek.

Viola kiemelte, hogy "a mentőtender körüli botrány óriási hullámokat vert, mivel a minisztérium még a bírálóbizottság tagjainak névsorát sem hozta nyilvánosságra, sőt a pályázati kritériumokat sem határozta meg világosan. Az, hogy a 'győztes' már jóval az elbírálás előtt ismert volt, jól tükrözi, hogy az Agel cég már a pályázat lezárulta előtt megrendelte az új mentőautókat Lengyelországból."

A Magyar Szövetség szakpolitikusát arról faggattuk, hogy a magyarok által lakott déli és keleti térségek mentőállomásainak hálózati sűrűsége hogyan viszonyul az ország egyéb részeihez. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen feltételek mellett érkeznek a rohamkocsik a betegekhez, ha sürgős segítségre van szükség. Viola a következőképpen fogalmazott: "Az uniós normák szerint minden mentőállomásnak 25 km-es távolságon belül kell elérhetőnek lennie."

Viola hozzátette, "az ország peremterületei, így a déli járások is hátrányosabb helyzetben vannak a központi régiókhoz képest. A probléma leginkább a középső és a keleti országrész járásaiban érzékelhető, ahol a sok esetben rossz állapotú utak miatt a mentőkocsik lassabban jutnak el a páciensekhez". Kérdésünkre Viola Miklós megerősítette, hogy az utóbbi évtizedekben több mentőállomás is megszűnt a déli régiókban, amit azzal magyaráztak, hogy a légi mentőszolgálat fejlesztése ellensúlyozza a kieső kapacitásokat.

Viola hozzátette, "a botrányos mentőtender az egészségügyi ellátást, a kórházak finanszírozását is hátrányosan érintheti. A pályázatra kétmilliárd eurót különítettek el, ami a teljes egészségügyi költségvetés közel negyedét teszi ki. A kétmilliárd euró tetemes összeg, ha nem találják meg a kiegészítő forrásokat a költségvetésben, akkor ez a kórházi ellátás rovására is mehet".

"Az is kérdéses" - húzta alá Viola, "hogy hat év után szükséges-e ilyen költséges beruházás, és egyáltalán mekkora színvonal emelkedést jelentene a sürgősségi ellátásban. Ez egy túllőtt összeg, a jelenlegi forráshiányos időszakban a kórházi ellátás fejlesztésében jobban hasznosulhatott volna" - hangsúlyozta a Magyar Szövetség szakpolitikusa, hozzátéve, hogy pártja új pályázat kiírását tartja szükségesnek.

A szabadságából hazatérő Šaško végre múlt pénteken megosztotta gondolatait a sajtó képviselőivel. A miniszter elkötelezte magát amellett, hogy gyorsan kivizsgálják a mentőtender körüli eseményeket, majd az újságírók kérdéseire válaszolva azt ígérte, hétfőn részletes tájékoztatást ad a következő lépésekről. Péntek este Robert Fico, a kormányfő, reagált Kamil Šaško sajtótájékoztatójára, világosan kifejtve, hogy szerinte nem indokolt a politikai felelősség kérdésének felvetése a "rossz kommunikáció" miatt, amennyiben az egészségügyi miniszter hétfőn visszavonja a mentőtendert, és új pályázatot hirdet meg.

Ami végül így is lett, bár a jelek szerint Šaško a végsőkig próbálta menteni a menthetetlent. Hétfőn előbb az a hír jött, hogy saját elhatározása alapján távozik a pozíciójából Marián Povolný, a Mentőszolgálat Műveleti Központjának vezetője. Šaško néhány órával később már úgy emlékezett, ő rúgta ki Povolnýt. Így vagy úgy, ami történt, aligha véletlen, hiszen Šaško egy vasárnapi tévéműsorban arról beszélt, a pályázatot csak az vonhatja vissza, aki kiírta, ebben az esetben a műveleti központ igazgatója.

Még a hétfői napon, mielőtt lejárt volna a kormányfő ultimátuma, az egészségügyi tárca egy szűkszavű közleménnyel jelentkezett, amelyben még csak arról tájékoztatott, hogy Šaško a főügyészségtől kér törvényességi vizsgálatot a mentőtender ügyében. Egyidejűleg a tárcavezető a Zsolnai Járásbírósághoz fordul, hogy tisztázza a pályázaton induló vállalkozások hátterét, különös tekintettel a személyi összefonódásokra. Šaško röviddel ezután egy videót tett közzé a közösségi oldalán, amelyben világossá tette, hogy törlik a mentőállomások működtetésére kiírt tendert, és a Mentőszolgálat Műveleti Központjának kedden hivatalba lépő vezetője új pályázatot ír ki.

Ez a szöveg a Magyar7 2025/32. számában publikált írás átdolgozott verziója.