Szoboszlai Dominik hihetetlen kitartással és elszántsággal 10 ezer órát fektetett a labdarúgásba, így önállóan is megállja a helyét a legmagasabb szinten – a Gombócleső utcától egészen Liverpool varázslatos világáig. – Könyves magazin


A Liverpool angol bajnoki címvédő középpályása, Szoboszlai Dominik, aki a magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitányaként is ismert, sportágában nemzetközi szinten egészen elképesztő magasságokba emelkedett. A mindössze 25 éves tehetség pályafutásának eddigi állomásait édesapja, Szoboszlai Zsolt, aki gyerekkorában edzője is volt, saját nézőpontjából osztotta meg a "Szoboszlai-sztori" című könyvében.

"Az első pillanattól kezdve biztos voltam benne, hogy a fiamból futballista válik. Amint két lábra állt, azonnal a labda körül kezdett forogni. Ebből világosan láttam, hogy mennyire élvezi ezt a játékot, és hogy a labda boldogságot hoz számára" - mesélte Zsolt, Szoboszlai Dominik édesapja, aki ennek a könyvnek a mesélője.

A 24 Extra és az Animus Könyvek közreműködésével látott napvilágot a Szoboszlai-sztori, amelyben Kálnoki Kis Attila, a 24.hu újságírója, Szoboszlai Zsolt, Dominik édesapja és edzője szemszögéből tárja elénk a jelenlegi legkiemelkedőbb és legismertebb magyar sportoló, Szoboszlai Dominik felemelkedését a nemzetközi futball elitjébe. A könyv nem csupán Dominik történetét meséli el, hanem a Szoboszlai-jelenségről, a futballról és a képzelet hatalmáról is szót ejtettünk Pető Péterrel, a 24.hu főszerkesztőjével készített podcastunkban. (a szerk.)

A 33, legfeljebb 10 oldalas fejezetben az idősebbik Szoboszlai személyes hangon, E/1-ben osztja meg velünk gondolatait, miközben végig tegezi az olvasót. Ez a közvetlen stílus és a sok színes történet igazán élvezetessé és könnyedén olvashatóvá varázsolja a szöveget. Az anekdoták és élmények gazdag szövetet alkotnak, amely lehetővé teszi, hogy az olvasó szinte belemerüljön a mondanivalóba, és együtt érezzen a szerzővel. Minden egyes oldal egy újabb felfedezés, ahol a szavak élménnyé válnak, és a történetek megelevenednek előttünk.

Egy lenyűgöző sikertörténet bontakozik ki előttünk, amely a kitartás, az apa-fia kötelék és a sport iránti szenvedély szövevényes fonalán szőtte meg magát. Ez a történet nem csupán a futball világáról szól, hanem a benne rejlő értékekről is: az eltökéltségről, a közösen megélt örömökről és a nehézségeken átívelő szeretetről. Az évek során a munka és az áldozatok révén a pályán és azon kívül is egyaránt kiteljesedett a kapcsolat, amely lehetővé tette, hogy a fiatal tehetség ne csak a futballpályán, hanem az életben is megtalálja a helyét. Ez a történet a futballkultúra mélyebb rétegeit és mentalitásának sokszínűségét is bemutatja, ahol a győzelmek és a vereségek egyaránt formálják a karaktert, és ahol a közös célokért folytatott küzdelem igazi értelmet ad a mindennapoknak.

Mindegyik fejezet elején a popkulturális idézeteket kapunk: többek között Esterházy Péter és Mándy Iván focis mondataival találkozhatunk, de van idézet Woody Allentől, A Keresztapa, a Rocky és a Becstelen brigantyk című filmekből is.

Ha már Esterházy Péterről van szó: Szoboszlai Dominik menedzsere, az EM Sports alapítója, Esterházy Mátyás, aki az 2016-ban elhunyt író unokaöccse, és egykori focikapus. Mátyás neve nem ismeretlen, hiszen EP többek között az „Utazás a tizenhatos mélyére” című, a kötetben is említett focira vonatkozó művébe is belefoglalta őt. A Szoboszlai-sztori szerkesztését Gazdag József végzi, akinek az „Egy futballfüggő naplójából” című tárcakötete 2015-ben az író által lett bemutatva a Könyvfesztiválon. Érdemes megemlíteni, hogy a kassai születésű Gazdag már évtizedek óta szenvedélyes Liverpool-drukker.

Az első két fejezetben betekintést nyerünk az apa életébe, amely tele van fájdalmas élményekkel és kihívásokkal. Gyermek- és fiatalkora tragikus fordulatokat hozott, hiszen mindössze 14 évesen árvaságra jutott. Ez a különös háttér talán magyarázatot ad arra, miért döntött úgy, hogy a focista és edzői karrierje során szerzett tapasztalataival saját kezébe veszi fia edzését. A self-made man mentalitásával ott áll a pálya szélén, hogy átadja tudását és élettapasztalatait a következő generációnak.

"Ahhoz, hogy megértsd, hogyan sikerült a fiamnak a magyar futballvalóságból a Premier League csúcsára jutnia, s két év alatt húzóemberré válnia a Liverpoolban, előbb meg kell ismerned a családi hátterét. Hogy honnan érkeztem én, milyen mélységekből, s hogyan vértezett fel az élet a szükséges emberi és futballszakmai tapasztalattal, s hogyan faragtak az évek azzá a gránitszilárdságú, gyakran smirglis stílusú, de önazonos szülővé és edzővé, aki ma vagyok" - jegyzi meg Szoboszlai Zsolt.

A szövegben megjelenik a szigor, a fegyelem és a magas elvárások világa, ahol az apa, aki egyben edző is, minden egyes pillanatból versenyt formál fiának képzése során. Ezek a példák rávilágítanak arra, hogy a nevelés nem csupán a tudás átadásáról szól, hanem arról is, hogy a kihívások révén formálják a jellemet és az elszántságot.

Ha Dominik teljesítette az előírt feladatot, elérte a kitűzött célt, akkor járt csak a jutalom, mondjuk egy gombóc fagylalt. Arról már máshol nyilatkozott korábban Szoboszlai Dominik, hogy mással nem működtek volna ezek a módszerek, csakis apa és fia között.

Domi már a kisgyermekkora óta, körülbelül 4-5 éves korától napi 4-5 órát töltött a focipályán, ahol szinte sosem vált meg a labdától. Az apjával folytatott versengés és a saját határainak feszegetése révén a technikája 5-6 éves korára olyan szintre emelkedett, hogy a legbonyolultabb trükköket is könnyedén végrehajtotta valós játékhelyzetekben. Az álmai és a gyakorlás összefonódása révén Domi nemcsak tudásban, hanem magabiztosságban is jelentős fejlődésen ment keresztül.

Ezt a különleges eseményt a három tehetséges focista édesapja, Szoboszlai Zsolt, Bolla László és Molnár Csaba által létrehozott Főnix Gold utánpótlás-nevelő klub keretein belül valósították meg. A beszédes nevű Gombócleső utca ad otthont Székesfehérváron ennek a klubnak, ahol a fiatal sportolók 15 éves korukig fejlődhetnek és tanulhatnak a labdarúgás fortélyairól.

A szülők nevei ismerősek lehetnek: a Rapid Wien futballistája, Bolla Bendegúz együtt játszik Szoboszlai Dominikkal a magyar válogatottban, a már visszavonult Molnár Dominik az NB II-ig jutott. Mindhárom alapító fiából profi labdarúgó lett, közülük ketten nemzetközi szintre is léptek.

A magyar labdarúgás a rendszerváltás óta sajnos nem tudott olyan nemzetközi szintű kiválóságokat felmutatni, akik komoly nyomot hagytak volna a sportágban. Éppen ezért a Főnix, mint egyfajta családi egyesület, merész döntést hozott: a megszokott irányvonal ellenében indult el, és az edzések során más megközelítést alkalmazott. Az edzők és a játékosok itt nemcsak több időt töltöttek a pályán, hanem intenzívebb munkával próbálták felkészíteni magukat a kihívásokra.

A Főnixet azért hoztuk létre, mert mélyen hiszünk a munka mennyiségének és minőségének fontosságában. Soha nem hangsúlyozhatjuk eléggé: teljesen mindegy, hogy zongorázol, hegedülsz, falat mászol, kézilabdázol vagy futballozol – ha rendelkezel a megfelelő alapképességekkel, és 5-18 éves korod között tízezer órát szánsz a gyakorlásra, akkor garantáltan a tevékenységed mesterévé válsz. Domi már elérte ezt a tízezer órát.

Az idősebbik Szoboszlai megosztotta gondolatait.

Dominik sikere nem csupán a rendszer érdeme, hanem az apja és edzője korai, szokatlan módszereinek eredménye. "Mindig is a saját utamat jártam, a saját szakmai vízióm szerint dolgoztam" – mondja büszkén a családfő. Ekkor Mészöly Miklós híres szava jut eszembe: "fejjel a falnak, és ha ott nem jutunk át, akkor is keresni kell a nyitott utakat."

Kiváló szerkesztői döntés volt, hogy a könyv kétharmadát a liverpooli szerződés megkötéséig tartó időszakra összpontosítja, hiszen Dominik korai éveiről, gyermekkori és tinédzserkori tapasztalatairól a legkevesebb információval rendelkezünk. Salzburgban már láthattuk őt a Bajnokok Ligájában, míg az RB Leipzigben és a Liverpoolban folyamatosan figyelemmel kísérhetjük fejlődését és teljesítményét mérkőzésről mérkőzésre.

A kötet dinamikája addig a legizgalmasabb, amíg elérjük Liverpool városát. Ekkor némileg lelassul a korábbi pörgős tempó, és a történet lendülete is csökken, de ez nem jelenti azt, hogy unalmassá válna. Az elmúlt két év eseményeiből új, meglepő információkat tudhatunk meg a főszereplő edzőkről, Jürgen Kloppról, Arne Slotról és Marco Rossi szövetségi kapitányról, valamint a játékos magánéletéről is. Például, eddig talán nem is sejtettük, hogy Dominik lánykérése és esküvője a Gresham-palota elegáns falai között zajlott.

Szoboszlai Zsolt a Főnixnél a szülőket is bevonta a kisgyerekek képzésébe, ők is pályára léphettek az edzéseken. Amikor a gyerek tanítja a szülőt, azt jelenti, hogy teljesen beépült az agyába a mozdulatsor. Konkrét edzésfeladatokról és a fejlesztési céllal hozott szabályokról is olvashatunk, amelynek köszönhetően előnyt szerezhettek a velük egyidősekhez képest az ott nevelkedett focistapalánták.

Például, hogy miért érheti el Szoboszlai Dominik a kiemelkedő teljesítményt: az általános iskolás évei alatt heti nyolc edzésen vett részt, emellett pedig számos egyéni fejlesztő programon is részt hallgatott. Dominik sosem elégedett meg az alapvető elvárásokkal; mindig extra erőfeszítést tett, ami jelentősen növelte a monotóniával szembeni tűrőképességét és a koncentrációs készségeit. Ennek köszönhetően még a mérkőzések utolsó perceiben is képes jól átgondolt döntéseket hozni.

A technikai ismeretek terén való fölénye mellett mindig is előnyben volt az órák számát tekintve a kortársaihoz viszonyítva.

Dominik édesapjának véleménye szerint a fiú 14 éves korára már túllépett a saját korosztályán, valamint a magyar futball határain is. Ennek következtében külföldi lehetőségek után kutatott a továbblépés érdekében. Rájött, hogy a fia fejlődéséhez más jellegű környezetre van szükség, amely ugyanazt a szigorú következetességet biztosítja, mint amit a Főnixnél tapasztalt, de már a nyugati világban.

Itt lépett be a képbe a cikk elején már említett Esterházy Mátyás, aki 2014 októberében látta először játszani későbbi védencét. Majd azt mondta róla otthon a feleségének, hogy "találtam egy gyereket, aki világsztár lesz". Az ő segítségével jutott el Salzburgba, és 15 évesen elköltözve magyarországi otthonából már az ottani akadémián edzett a fiatal középpályás.

Ottani mestere, Marco Rose – aki később a Lipcsénél is a vezetőedzője lett – komoly kihívások elé állította játékosát, és pedagógiai módszereivel formálta Szoboszlai Dominikot. A fiatal tehetség 2018 tavaszán, mindössze 17 évesen lépett pályára az osztrák első osztályban a Red Bull Salzburg színeiben. Egy évvel később, 2019 tavaszán, 18 esztendősen már a Marco Rossi által irányított magyar válogatottban is bemutatkozott.

Roséhoz hasonlóan Jesse Marsch is edzette Szoboszlai Zsoltot Salzburgban és Lipcsében, ám az utóbbi helyszínen Dominico Tedesco szinte alig bízott rá feladatokat. Míg a német és az amerikai edzők csak elismerést kapnak Szoboszlai Zsolttól a könyvben, a német-olasz tréner komoly, és nem mellesleg jogos kritikát érdemel.

Dominik lipcsei teljesítménye olyan szintre emelte őt, hogy elérkezett az ajánlatok ideje: a Liverpool gyorsan lecsapott, kifizetve a 70 millió eurós kivásárlási árát. A kötet prológusában kiderül, hogy az apa egy átmeneti lépcsőfokot preferált volna a Leipzig és a Liverpool között, de Dominik határozottan ragaszkodott a döntéséhez. Menedzserével együtt sikerült meggyőznie az apját, aki végül támogatta a fiát abban, hogy belevágjon a nagy ugrásba.

Szoboszlai Zsolt az angol klubnál igazi sokoldalú játékossá vált, aki bármilyen poszton megállja a helyét. Klopp, a csapat vezetőedzője, már a letámadások kezdeményezésére is rábízta, ami a kölcsönös bizalom kifejeződése. A német utódja, Slot, szintén alapemberként számít rá, és nagyobb szabadságot ad neki a pályán. Az idei szezonban a szakértők és a statisztikák alapján a csapata legjobbjai közé tartozik, sőt, lehet, hogy ő a legkiemelkedőbb. Az utóbbi években Szoboszlai szakmai kérdésekbe már nem nagyon avatkozik bele, ami jól mutatja, hogy mennyire érett játékossá vált.

"23 éves korában, amikor aláírta a Liverpoolhoz, elengedtem a kezét. Ekkor kezdett igazán önállóvá válni."

Megtudhatjuk, hogyan élték meg a szülők az áprilisi Liverpool-Tottenham mérkőzést a helyszínen, amelyen bajnok lett a Pool - és így fiuk is, első magyarként megnyerve a Premier League-et. Azon a napon újra gyerek lett az ünneplő Domi. "Ez az öröm, a véget nem érő mosoly, a csillogó szeme arról árulkodott: megérte."

Related posts