Teódorosz Ruszópulosz: A nemzeti kisebbségek védelme – Kulcsfontosságú elem Európa kulturális identitásának megőrzésében | ma7.sk Az európai kulturális táj gazdag és sokszínű, ennek egyik alapköve a nemzeti kisebbségek védelme. Teódorosz Ruszópulosz kiem

Teódorosz Ruszópulosz előadásában kiemelte, hogy a nyelvek messze túlnyúlnak a puszta kommunikáción; valójában a világ megértésének egyedi prizmái, amelyek sajátos gondolkodásmódokat, filozófiai nézeteket és életfelfogásokat tükröznek. Amikor egy nyelv eltűnik, nem csupán egy szókincs vész el, hanem egy különleges valóságérzékelés is, amely egyedülálló perspektívát nyújtott az emberi tapasztalatokhoz.

A nyelvi sokszínűség megőrzése nem csupán a kulturális kreativitás, az innováció és a tudás gyarapodásának kulcsa, hanem a társadalmi kohézió erősítésének is alapvető eleme. A nemzeti kisebbségek és nyelveik védelme tehát nem csupán az igazságosság, hanem a társadalmi fejlődés szempontjából is elengedhetetlen. Az eltérő nyelvek és kultúrák kölcsönhatása gazdagítja az emberi tapasztalatokat, új perspektívákat nyújt, és elősegíti a kreatív gondolkodást.

- kifejtette, hangsúlyozva, hogy ez a sokféleség alkotja a "béke és igazságos jövő fundamentumát".

Egyedivé tett szöveg: Az Európa Tanács által kidolgozott regionális és kisebbségi nyelvek chartája, amelyet a Parlamenti Közgyűlés 1981-ben javasolt, és Magyarország 1995-ben ratifikált, több mint 80 európai nyelvet hivatott megóvni. Ez a megállapodás nem csupán a nyelvi sokszínűség fenntartását célozza, hanem hozzájárul a kultúrák közötti különbözőségek elfogadásához és tiszteletben tartásához is.

Az Európai Unió sokszínűsége a nemzetek, kultúrák, nyelvek és vallások gazdag palettájában rejlik, amelyet a közösség szívében hordoz. Az Unió alapdokumentuma, a második cikk, hangsúlyozza az emberi jogok tiszteletét, beleértve a kisebbségek jogainak védelmét is. Ennek ellenére, a látszólag kedvező keretek között, az EU nem mindig képes hatékonyan biztosítani a kisebbségek védelmét, ami komoly kihívások elé állítja a közösséget.

A 2013-ban elindított Minority SafePack európai polgári kezdeményezés jó példaként szolgál arra, hogyan alakulhatnak a kisebbségi jogokkal kapcsolatos viták az EU keretein belül. Az Európai Bizottság kezdetben elutasította a kezdeményezés nyilvántartásba vételét, arra hivatkozva, hogy a kisebbségi kérdések nem tartoznak a hatáskörébe. Az ügy elindítói azonban nem adták fel, és a luxemburgi EU-bíróság elé vitték az ügyet, ahol sikerült megdönteniük a bizottság elutasító döntését. Ennek következményeként, 2017-ben az Európai Bizottságnak végül be kellett jegyeznie a polgári kezdeményezést. Ezzel együtt a bizottság hangsúlyozta, hogy a már létező jogszabályok megfelelően és helyesen kezelik a kisebbségi problémákat. Ezt a nyilatkozatot azonban újra bíróság elé vitték, de ezúttal nem sikerült elérniük a kívánt eredményt.

Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője arról beszélt: hétmillió magyar él különböző más országokban, ezért Magyarország számára prioritás a gondoskodás ezen közösségekről.

Rámutatott arra, hogy a Minority SafePack kezdeményezéshez 1,2 millió támogató aláírás gyűlt össze. Az Európai Parlament teljes mellszélességgel kiállt a kezdeményezés mellett, azonban az Európai Bizottság döntése azt jelzi, hogy elfordult a nemzeti és nyelvi kisebbségek, az aláíró polgárok, valamint az Európai Parlament által megfogalmazott kérések irányától.

Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, emlékeztetett arra, hogy a magyar Országgyűlés 1993-ban elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait védő törvényt. Ez a jogszabály, véleménye szerint, kiemelkedő módon és részletesen biztosította a tizenhárom magyarországi nemzeti és etnikai kisebbség számára az alapvető egyéni és kollektív jogokat. A jogvédelmi rendszer egyik legfontosabb eleme a nemzetiségi önkormányzati struktúra, amely támogatja a nemzetiségi közösségek önazonosságának, nyelvi és kulturális örökségének, valamint szellemi és anyagi hagyományainak megőrzését. Ezen felül széleskörű önkormányzati és kulturális autonómiát is biztosít számukra - tette hozzá.

Az európai kisebbségvédelemben a legfontosabb érték maga az ember, aki nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozik, és akinek nyelvét, kultúráját meg kívánja védeni. Az orosz kisebbségvédelmi narratíva középpontjában azonban a kontroll visszaszerzése áll azon területek fölött, ahol orosz nemzetiségek élnek. Ha pedig az orosz nemzetiség kulturális öröksége ezeken a területeken akadályt képez e cél elérésében, egyszerűen lebombázzák, sőt magukat az embereket is elmozdítják vagy megsemmisítik, ha az orosz hadsereg útjába kerülnek.

Kijelentette: a kisebbségek eszközként használata kívül esik a kisebbségvédelem körén.

Németh Zsolt figyelmeztetett arra, hogy a háború végén Európának rendkívül körültekintően kell eljárnia. Kulcsfontosságú, hogy megakadályozza, hogy Oroszország manipulálja vagy átalakítsa a kisebbségvédelem fogalmát, különös tekintettel arra, hogy Ukrajna orosz nyelvű lakossága esetleg különböző, más kisebbségekhez képest kedvezményes jogokat kapjon csupán azért, mert Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A konferencián felszólalt még Javier Ignacio Maroto Aranzábal, a spanyol szenátus alelnöke, Kovács Elvira, a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének alelnöke, Paul Videsott, a Free University of Bozen-Bolzano oktatója, Madlena Mahling, a Szászországi Tudományos, Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium szorb közösségért felelős biztosa, Tuomas Aslak Juuso, a Számi Parlament alelnöke, Kissné Köles Erika, szlovén nemzetiségi szószóló és Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára.