Iránban egy hatalmas területet nyel el a föld, amely a Tiszántúlhoz hasonlóan lenyűgöző tájakat rejt. A természet ereje és a geológiai folyamatok lenyűgöző példáit figyelhetjük meg, ahogy a táj folyamatosan formálódik. A Tiszántúlnyi vidék varázsát a föld
Egy újonnan megjelent tanulmány rávilágít arra, hogy Irán földalatti víztartó rétegeinek kimerülése miatt az ország jelentős területe gyors ütemben süllyed – számol be róla a Live Science. A szakemberek már régóta tisztában vannak azzal, hogy a régióban komoly problémát jelent a talaj süllyedése. Teherán, a főváros, már éveken át különböző vizsgálatok színhelye volt, azonban a legújabb publikáció átfogóbb képet nyújt az egész ország helyzetéről.
Az adatok alapján Irán területe körülbelül 31 400 négyzetkilométert ölel fel,
tehát nagyjából harmad magyarországnyi, bő egy tiszántúlnyi területe évente legalább 10 millimétert süllyed.
Bizonyos szélsőséges helyzetekben, például Rafszandzsán térségében, a föld süllyedése akár 34 centimétert is elérhet. A szakértők szerint ez a jelenség körülbelül 650 ezer embert érint, akiknek így különböző veszélyekkel, például víz- és élelemhiánnyal kell szembenézniük.
Irán vízellátásának körülbelül 60%-a a felszín alatti vízrétegekből származik. Jessica Payne, a Leedsi Egyetem kutatója, valamint munkatársai az Európai Űrügynökség Sentinel-1 műholdflottájának radaradatait használták fel, hogy átfogó képet kapjanak az ország talajszintjének 2014 és 2022 közötti változásairól.
A csapat 106 olyan régiót azonosított, amelyben roskadás zajlik, ezek együttesen az ország nagyjából 2 százalékát fedik le.
Iránban a föld süllyedésének sebessége a világ leggyorsabbjai közé tartozik.
„Tedd egyedivé a szövegedet!” – javasolta Payne. A kutatók felfedeztek több mint 100 olyan területet, ahol évente legalább 10 milliméteres süllyedés figyelhető meg. Összehasonlításképpen: Európában már az évi 5-8 milliméteres roskadás is szélsőséges jelenségnek számít.
A talaj süllyedése nagymértékben összefügg a víz kiemelésével, és a gyorsabb ütemű, évi 10 millimétert meghaladó roskadási események 77%-a a mezőgazdasági tevékenységek következménye. Például a száraz éghajlatú Rafszandzsán térségében kiemelkedő pisztáciatermesztés folyik, ami miatt a talaj vízkészleteit intenzíven kihasználják. Itt a jelenlegi süllyedési ütem mellett akár 10 év alatt 3-4 méteres csökkenés is bekövetkezhet a föld szintjében.
Úgy tűnik, a folyamat nagy része visszafordíthatatlan. Sok helyen még ha csökkenne is a vízkivitel, és természetes módon pótlódnának a vízkészletek, a talaj szerkezete olyan mértékben megváltozott, hogy nem emelkedne vissza a föld.
A süllyedés komoly következményekkel jár, hiszen a repedések és a szerkezeti instabilitás veszélyeztetik az épületeket és az infrastruktúrát. Francesca Cigna, a Római Légkör- és Klímatudományi Intézet szakértője, aki nem volt részese a vizsgálatnak, úgy véli, hogy hasonló problémák más országokban és nagyvárosaikban is megfigyelhetők, például Mexikóváros esetében.
