A jelenlegi válságos időszak túléléséhez elengedhetetlen, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői felkészültek legyenek. Szükségük van hatékony stratégiákra és kreatív megoldásokra, hogy sikerrel navigáljanak a kihívások tengerében.

A magyar gazdaságban a kis- és középvállalkozások szerepe olyan lényeges, mint Jordániában: a vállalkozások 99,1%-át alkotják, és a munkaerőpiacon a foglalkoztatottak körülbelül kétharmadát biztosítják. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentése szerint azonban a magyar kkv-k számos komoly nehézséggel néznek szembe:

Kutatásunk pont ezt a dilemmát vizsgálja: hogyan maradhatnak talpon és lehetnek sikeresek a kisvállalkozások olyan környezetben, ahol minden szűkös - a pénz, az idő, a nyersanyag és sokszor a munkaerő is.

A kutatás során 312 jordániai kkv-vezető tapasztalataiból merítettünk, de az eredmények messze túlmutatnak a helyi keretek között. A magyar vállalkozók számára is fontos tanulságot hordoznak: azok a vezetők, akik öt alapvető készséget – innovációt, kreativitást, analitikus gondolkodást, érzelmi intelligenciát és elkötelezettséget – fejlesztenek, sokkal valószínűbb, hogy etikus módon irányítják cégüket. E képességek nem csupán a szakmai fejlődést segítik, hanem hozzájárulnak a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásához is.

Első pillantásra talán nem tűnik meglepőnek, de a kutatások egy érdekes összefüggésre világítanak rá: a vállalkozói készségek és az etikus viselkedés nem ellentétes fogalmak, hanem éppen hogy egymás alapját képezik. Azok, akik analitikus gondolkodásmóddal rendelkeznek, sokkal inkább képesek átlátni döntéseik következményeit. Az érzelmi intelligenciával bíró vezetők mélyebben megértik munkatársaik, partnereik és ügyfeleik igényeit és érzéseit. Azok, akik szenvedéllyel és elhivatottsággal közelítik meg munkájukat, hosszú távú stratégiákban gondolkodnak, nem csupán a negyedéves eredmények tükrében.

A magyar kis- és középvállalkozások világában gyakran a túlélés válik a középpontba. A Növekedési Hitelprogram eredményei, valamint a COVID-válság alatt tapasztalt gazdasági nehézségek világosan rávilágítanak arra, hogy amikor egy vállalkozás léte forog kockán, könnyen háttérbe szorulhatnak az alapelvek a gyors profit érdekében. Ám a kutatások éppen ennek az ellenkezőjét mutatják: a tartós siker és a stabil növekedés érdekében érdemes megőrizni az értékeket és elveket.

Az elemzések alapján az etikus vezetés kulcsszerepet játszik a vállalkozói készségek és a fenntartható fejlődés összekapcsolásában, hiszen a vállalkozói készségek 44,3%-ban az etikus magatartás révén befolyásolják a fenntarthatóságot. Más szavakkal: a sikeres és innovatív vállalkozónak nem csupán a kreativitására kell támaszkodnia; ha ezt nem egészíti ki átlátható, tisztességes és felelős vezetői magatartással, akkor a sikere nem lesz hosszú távú. Ez a dinamika három fő mechanizmuson keresztül valósul meg:

A kutatás talán legmeghatározóbb eredménye a magyar vállalkozók számára:

A fenntartható működés nem csupán kiadás, hanem egy értékes befektetés a jövőbe.

A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a fenntartható fejlődést szem előtt tartó vállalatok versenyképességének 45,4%-a közvetlenül összefügg a fenntarthatósági intézkedésekkel. De mit is jelent ez valójában? Azt jelzi, hogy a környezettudatos és társadalmilag felelős gyakorlatok nem csupán etikai kérdések, hanem kulcsfontosságú tényezők a piaci siker szempontjából is. A fenntarthatóságra építő cégek nemcsak a környezetért tesznek, hanem hosszú távon erősítik saját versenypozíciójukat is.

A kutatás eredményei alapján három specifikus ajánlást fogalmazhatunk meg a magyar kis- és középvállalkozások vezetői számára:

Jordánia és Magyarország között persze vannak különbségek: vízhiány vs. munkaerőhiány, menekültválság vs. elvándorlás. De a lényeg ugyanaz: mindkét országban a kkv-k erőforrásszűkös környezetben működnek, ahol a hagyományos versenyelőnyforrások (olcsó munkaerő, bőséges tőke, könnyű finanszírozás) egyre inkább beszűkülnek.

A kutatás központi üzenete azonban univerzális:

A fenntartható versenyelőny forrása nem csupán a pénzügyi eszközökben rejlik, hanem sokkal inkább a vezetői tehetségekben és készségekben.

A vállalkozói szellem és az etikus magatartás együttes jelenléte olyan páratlan versenyelőnyt biztosít, amely még a legnagyobb és legnagyobb tőkével rendelkező riválisok számára is nehezen elérhető. E két elem harmonikus összhangja nem csupán egyedi, hanem tartós előnyt is nyújt a piacon.

Nemcsak a vállalkozók, hanem a szakpolitikai döntéshozók is tehetnek a helyzet javítása érdekében. Magyarországon érdemes lenne:

A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) előtt álló kihívások – mint az energiaválság, a munkaerőhiány, a zöld átállás és a digitalizáció – gyakran úgy tűnnek, mint megoldhatatlan akadályok. Azonban egy jordániai kutatás rávilágít: létezik kiút. A kérdés nem az, hogy választanunk kell a profit és az értékek, vagy a növekedés és a fenntarthatóság között, hanem az integráció fontosságában rejlik. Az együttműködés és a szinergiák kiaknázása lehet a kulcs a sikerhez, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy új utakat találjanak a fejlődéshez és a tartós eredmények eléréséhez.

A magyar kisvállalkozások között azok emelkednek ki, akik innovációval, kreativitással, analitikus gondolkodással és érzelmi intelligenciával rendelkeznek, ráadásul mindezt etikus, átlátható és felelősségteljes vezetési stílus jellemzi. Ezek a cégek nem csupán a nehézségeket képesek átvészelni, hanem valódi fejlődésnek is tanúi lehetnek, még akkor is, ha a környezetük tele van kihívásokkal.

A kérdés már nem az, hogy megéri-e etikusnak és fenntarthatónak lenni. A kérdés az: megengedhetjük-e magunknak, hogy ne azok legyünk?

A tanulmány Atobishi Thabit, a szaúdi King Faisal Egyetem (Health Information Management and Technology Department) adjunktusa és a szerző Sustainability folyóiratban (2025) megjelent kutatásán alapul. A kutatást a King Faisal Egyetem támogatta.

A cikk a szerző egyéni nézőpontját tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik meg a Portfolio szerkesztőségének hivatalos állásfoglalásával.