Választások Gönlandon: A sziget jövőjének sorsa a tét!
A Dániához tartozó, félig autonóm területen élő 57 ezer grönlandi közül sokan sértőnek tartják Donald Trump fenyegetéseit és igényét szülőföldjükre, amelynek sorsáról nélkülük döntene.
Grönlandon kedden történelmi választásokra kerül sor, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek az északi sziget jövőjének és függetlenségének alakításában. Ez a szavazás nem csupán a helyi politikai tájat formálhatja, hanem a sziget önállóságának kérdését is középpontba állítja.
A félig autonóm területen élő 57 ezer grönlandi közül sokan sértőnek tartják Donald Trump fenyegetéseit és igényét szülőföldjükre, amelynek sorsáról nélkülük döntene.
"Szerintem, ez még csak nem is szempont a számára" - véli egy koppenhágai nő. "Egy országról beszélünk, nem lehet csak úgy megvenni! Emberekről van szó. Ha függetlenné akarnak válni és ezt meg is tudják tenni, akkor meg kell engedni nekik. Amennyiben a Dán Királyság része kívánnak maradni, az is nagyszerű."
A külföldi beavatkozásokkal összefüggő félelmek és a grönlandi lakosság saját jövőjük irányításáért folytatott harcának szellemében Mute B. Egede, a sziget miniszterelnöke, március 11-re előrehozott parlamenti választásokat hirdetett meg.
Grönland, a Dánia alá tartozó önigazgatású terület, régóta az Egyesült Államok megbízható partnere. Amikor Trump felvetette a terület megvásárlásának ötletét, Dánia határozottan elutasította ezt a javaslatot. A dán kormány hangsúlyozta Grönland lakóinak jogát a függetlenséghez, amelyet a helyiek döntése alapján bármikor érvényesíthetnek.
Grönland 1979 óta büszkélkedhet saját miniszterelnökével, aki helyi szinten irányíthatja az ország ügyeit.
Az Inatsisartut, a grönlandi parlament, csupán 31 képviselőt számlál, akiket hat különböző politikai párt állít. A kormánykoalíciót a két fő szereplő, az Inuit Ataqatigiit és a Simiut pártok alkotják.
A legutóbbi felmérések szerint az Egede által vezetett Inuit Ataqatigiit párt körülbelül 31%-ot szerezhet, és körülbelül 9%-kal előzi meg a Siumut pártot.
A baloldali szocialista párt határozottan kiáll Grönland gazdasági és politikai függetlensége mellett, hangsúlyozva a sziget önállóságának fontosságát. A párt emellett aggodalmát fejezi ki a környezeti kockázatok miatt, így ellenzi a radioaktív anyagok bányászatát, amely veszélyeztetheti a természetet és a helyi közösségek életét.
A balközép Simiut párt a választások után népszavazást tervez a függetlenségről, ami lehetőséget adhat arra, hogy több támogatóra leljen, és talán akár a következő miniszterelnököt is ők delegálják. Ez a lépés nemcsak politikai stratégiájuk szempontjából jelentős, hanem a választók számára is fontos kérdéseket vet fel a jövőbeli irányvonalról.
Az Erik Jensen irányítása alatt álló legnagyobb grönlandi politikai formáció célul tűzte ki, hogy a következő másfél évtized során mérsékelje a Dániától való gazdasági eltartottságot.
A Naleraq a legnagyobb ellenzéki párt Grönlandon, amelynek élén Pele Broberg áll. Ez a baloldali politikai formáció a függetlenségért folytatott harcával és az Egyesült Államokkal való együttműködés iránti nyitottságával nyerte el a közvélemény tetszését.
A Naleraq színeiben vág neki a kihívásnak Qupanuk Olsen, Grönland legismertebb influenszere. Több mint 500 ezer TikTok-követővel és 300 ezer Instagram-követővel büszkélkedhet, így ő a legnagyobb online kampányplatform birtokosa az észak-atlanti szigeten.
A szavazóhelyiségek kedden, közép-európai idő szerint délben nyílnak meg, és közép-európai idő szerint este 10-kor zárulnak.
Grönland stratégiai elhelyezkedése, a jég alatt rejtőző értékes ritkaföldfém ásványi anyagok, valamint a több milliárd hordónyi, kibányászható olajkészletei miatt fontos a világhatalmak számára.
