A lisztben rejtőző veszélyes baktériumok komoly kockázatot jelenthetnek, ezért fontos, hogy tudatosan és körültekintően bánjunk vele. Íme néhány tipp, hogy biztonságosan felhasználhasd: mindig ellenőrizd a szavatossági dátumot, tárold hűvös, száraz helyen
A kenyér tárolása szobahőmérsékleten, vászonzsákban vagy kenyértartóban ajánlott.
A kenyérsütés titkai nem csupán az újdonsült pékek számára relevánsak; azok számára is nagy segítséget nyújtanak, akik már régóta otthon készítik a friss kenyeret. A Nébih most igazi segítő szándékkal állt elő, hiszen először a lekvárfőzés, majd a paradicsom befőzés világába nyújtott hasznos útmutatásokat. Nézzük meg, milyen fontos szempontokat érdemes szem előtt tartanunk, amikor e nélkülözhetetlen élelmiszerünket készítjük el!
Talán nem akkora meglepetés, hogy a legelső és legfontosabb szabály a kenyér készítésénél is a higiénia. Az alapanyagok megfogása előtt és után, valamint néha akár közben is alaposan mossunk kezet. A munkafelületek és az eszközök szintén legyenek tiszták. Az alapanyagokat - liszt, élesztő/kovász, só - megbízható forrásból szerezzük be, és figyeljünk a helyes tárolásukra. A dagasztáshoz, formázáshoz, sütéshez használt eszközöket használat után azonnal mossuk el.
Fontos, hogy a kenyér megfelelő hőkezelést kapjon: a sütés végére a belső bélzethőmérséklet legalább 90-95°C legyen. Ehhez általában 40-50 perc, 200-250 °C-on történő sütés szükséges, a kenyér méretétől függően. Ez fontos ahhoz, hogy elérjük a kívánt állagot, de ami talán még fontosabb, élelmiszerbiztonsági okból is lényeges. A liszt ugyanis természetes módon is tartalmazhat kórokozókat, például E. Coli vagy Salmonella baktériumot. Tehát ha a kenyér nem sül át kellőképpen, nemcsak nyers marad a tészta, ami azért elég ciki, hanem mikrobiológiai kockázatot is jelenthet, ami jóval nagyobb baj. A kelesztés során szintén érdemes odafigyelni a környezeti hőmérsékletre (23-25 °C), a túl meleg környezet ugyanis elősegítheti a nemkívánatos mikroorganizmusok elszaporodását.
A kenyér tárolása sokkal nagyobb kihívás lehet, mint azt elsőre gondolnánk. Ideális esetben egy jól szellőző vászonzsákban vagy kenyértartóban érdemes tartani, szobahőmérsékleten. A hűtőszekrény nem a legjobb megoldás, mert a hideg levegő miatt könnyen kiszáradhat. A nejlonzacskó viszont bár megvédi a kenyér nedvességét, sajnos bepenészedéshez vezethet. A penész könnyen észlelhető, hiszen a jellegzetes kékeszöld vagy akár fekete foltok hamar szemet szúrnak, és az érintett kenyérnek dohos szaga, valamint kellemetlen íze lesz. Érdemes tehát figyelni a tárolás körülményeire, hogy a frissesség megmaradjon!
Egyes gombafajták ugyanis mikotoxinokat, vagyis mérgező anyagokat termelhetnek, amelyek különösen veszélyesek lehetnek gyermekek, kismamák, idősek vagy legyengült immunrendszerűek számára. A mikotoxinok hőhatásra nem bomlanak le, így a sütés vagy melegítés sem ártalmatlanítja őket - meg hát miért akarna bárki penészes pirítóst enni?!
Ne érjük be azzal, hogy egyszerűen levágjuk a megromlott részt! Akár pazarlásnak számít, akár nem, a penészes kenyérnek a szemetesben a helye, és ezt a Nébih is megerősíti!
Az élelmiszerpazarlás megelőzésében a tudatos kenyérsütés és -tárolás is segíthet. Tervezéskor gondoljuk át, mekkora mennyiség fogy el néhány napon belül, és csak annyit süssünk, amennyire valóban szükség van. Ha a kenyér mégis megszáradna, ne dobjuk ki: készíthetünk belőle pirítóst, bundáskenyeret, zsemlemorzsát vagy krutont salátákhoz, levesekhez. Számos kreatív ötletet találhatunk a Maradék nélkül program receptgyűjteményében is. Amennyiben nagyobb mennyiséget sütünk, érdemes a kenyeret felszeletelni és adagokban lefagyasztani - így könnyen megoldható, hogy mindig csak annyit vegyünk elő, amennyit valóban elfogyasztunk.
