Az okostelefon nemcsak eszköz, hanem digitális lánc is, amely a szaúdi nőket szorosabbra fűzi a hagyományos normák fogságában. Míg a technológia ígérete a szabadság, sok esetben éppen ellenkező hatást vált ki, mivel a nőket folyamatos megfigyelés és kontr
Szaúd-Arábia lassan elfogadja az olaj korának várható leáldozását, és IT-nagyhatalomként próbálja újradefiniálni magát. Az ország már tíz éve is a világ mobiltechnológiával legjobban ellátott állama volt, mára pedig a digitalizáció úttörőjeként igyekszik láttatni magát. Szaúd-Arábia a technológiai startupkultúra külsőségeit ugyanúgy a diktatúra és a nők elnyomásának leplezésére (kimosdatására) próbálja használni, mint a milliárdokért megvehető sport- és kulturális attrakciókat. Csakhogy valójában az okostelefonok térhódítása sem szabadít fel senkit az országban, sőt digitális pórázként tartja fogságban a nőket.
Szinte nincs a világon még egy ország, ahol annyian használnának okostelefont, mobilnetet, közösségi médiát, felhőszolgáltatásokat, mint Szaúd-Arábiában. A kormány egyik digitális átállási programot indítja a másik után, és büszkén szerepeltetik az ország dúsgazdag fiatal techvállalkozóit, akik (férfiként) nyugatiasan öltöznek, de vannak közöttük nők is, akik nyugati társaikhoz hasonlóan felvilágosultak, függetlenek, tettre készek, és kimondatlanul is azt hirdetik, hogy az IT-forradalom és a technológiai innováció megújítja Szaúd-Arábiát. Ahogy azonban azt láthatjuk Kínában és a világ megannyi technológiailag fejlett, de a hatalom gondolkodását tekintve a múltban rekedt diktatúrájában, önmagában az új technológiák nem garantálják a szabadságot. Sőt, az indusztrializált elnyomás hatékony eszközeivé is válhatnak.
