A Tisza nyugdíjjavaslata igazságosabb megközelítést kínál a nyugdíjasok számára...

A Fidesz kénytelen volt bejelenteni a 14. havi nyugdíjat, miután Magyar Péterék részletesen bemutatták, milyen intézkedésekkel növelnék a nyugdíjasok életszínvonalát. Egy szakértő véleménye szerint a Tisza által javasolt megoldás nemcsak költséghatékonyabb, hanem igazságosabb is, és megfelel az Alaptörvény előírásainak.

A Tisza nyugdíjjavaslata után a Fidesz is kijött a maga 14. havi nyugdíj ígéretével, és bár még javarészt részleteiben kidolgozatlan elképzelések, a kontroll.hu-nak Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke értékelte a két különböző ígéretet.

Karácsony Mihály véleménye szerint világosan megfogalmazható, hogy a Tisza által javasolt nyugdíjrendszer nemcsak gazdaságilag kedvezőbb, hanem igazságosabb is, míg a Fidesz által felvázolt megoldás jelentős terhet róna a költségvetésre, és ellentmondana a szolidaritás alapelveinek. Az Országos Nyugdíjas Parlament elnökeként ő is hangsúlyozta, hogy minden egyes fillér, amelyet a nyugdíjasok kapnak, "jó helyre kerül", és hogy morálisan is ez lehet az egyetlen helyes irány a döntéshozók számára.

A nyugdíjas szervezet számításai alapján ugyanis kijelenthető, hogy egy átlagos, 38 évnyi szolgálati idővel és átlagos keresettel rendelkező személy élete során több nyugdíj célú közterhet fizet be a költségvetésbe, mint amennyit onnan nyugdíjellátásként majd kapni fog, azaz, amennyit számára átlagosan 14 éven át folyósítanak a költségvetésből nyugdíjas évei során. Karácsony szerint ugyanakkor az már bizonyos értelemben csak részletkérdés, hogy a nyugdíjak felosztása hogyan történik meg a büdzsé terhére, példát gyakorlatilag mindegyik megoldásra lehet találni.

Európában a 13. és 14. havi nyugdíjjuttatások különböző módokon valósulnak meg. Az egyik megközelítés az, hogy a költségvetésben elfogadott nyugdíjkeretet 13 vagy akár 14 részre osztják, így a jogosultak évente két alkalommal, egy-egy havi juttatást kapnak. Ezzel szemben egy másik módszer az, hogy a költségvetési keretet évente egyszer vagy kétszer egy extra összeggel egészítik ki, amelyet aztán közvetlenül a jogosultakhoz utalnak.

A lényeg itt az, hogy a megemelt nyugdíj összegét milyen alapra helyezik, és ebben a tekintetben jelentős eltérés van a Tisza és a Fidesz javaslatai között. A Fidesz a 13. havi nyugdíj kapcsán azt a gyakorlatot követi, hogy minden nyugdíjas pontosan annyi plusz juttatást kap, amennyi az aktuális nyugdíja, tehát egy havi nyugdíjat kap. Jelenleg még nem állnak rendelkezésre a 14. havi nyugdíj részletei, de ha a jelenlegi rendszer nem változik, az nem vezetne egy igazságosabb nyugdíjrendszer kialakulásához – mondta Karácsony Mihály, aki egy számszaki példával is illusztrálta ezt a problémát: egy 80 ezer forint nyugdíjat élvező idős ember 80 ezer forint pluszt kapna, míg egy 800 ezer forintos nyugdíjat élvező személy újabb 800 ezer forinthoz jutna.

Karácsony szerint mindez nem csupán etikai kérdés, hanem jogi szempontból is aggályos, hiszen az Alaptörvény világosan megfogalmazza az időskori ellátásra vonatkozó "szolidaritási elv" követelményeit. Az Alkotmánybíróság nyugdíjrendszerről szóló határozata is hangsúlyozza a "kiegyenlítő funkció" fontosságát, amely leginkább akkor érvényesülne, ha a költségvetés jelentősebb támogatást nyújtana az alacsonyabb nyugellátásban részesülők számára, míg a magasabb nyugdíjakat élvezők esetében csak visszafogottabb mértékű kiegészítést biztosítana.

Ha a Tisza nyugdíjjavaslata ezen elvek mentén valósulna meg, az jobban megfelelne az alkotmányos követelményeknek. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy még mindig nem rendelkezünk teljesen kidolgozott elképzelésekkel – emelte ki Karácsony Mihály.

A megismert elképzelés szerint a kiegészítő juttatást Szép kártya formájában biztosítanák, és ezt differenciált módon alkalmaznák. Ennek értelmében a 250 ezer forint alatti nyugdíjasok 200 ezer forintos pótlékra számíthatnak, míg a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezők 100 ezer forintos kiegészítést kapnának. 500 ezer forintot elérő havi nyugellátás esetén viszont a kedvezményezett nem részesülne semmilyen juttatásban.

Karácsony Gergely szerint a Szép kártyán történő folyósítás döntő fontosságú lenne a költségvetés áfa bevétele szempontjából. Ez a megoldás lehetővé tenné, hogy a juttatásokat kizárólag hazai vásárlásokra fordítsák, így a forgalmi adó hozzájárulna a büdzsé növeléséhez, ellentétben a készpénzben kifizetett nyugdíjakkal, amelyeknél nincs garancia a hazai elköltésre. A kormány által javasolt tizennegyedik havi nyugdíj esetén a költségvetést 2027-re körülbelül 570 milliárd forintos terhelés érné, és mivel nem lenne biztosítva, hogy ezt az összeget hazai szolgáltatásokra fordítanák, a várható áfa-bevétel is csökkenne. Ezzel szemben a Tisza által számolt 369 milliárdos költségvetési hatás kedvezőbb helyzetet mutatna.

Karácsony szerint ugyanakkor a nyugdíjkiszámítás módjában is érdemes lenne a nyugdíjasok számára egy jóval előnyösebb megoldásban gondolkodni. A 2011-óta tartó gyakorlat szerint a nyugdíjindexálás az év elején meghatározott inflációs ráta szerint történik, és a keresetnövekedést a kiszámításkor nem veszik figyelembe. Márpedig a különbség elég tetemes lehet, ha csak példaként a jövő évi 13 százalékos - tervezett - minimálbér növekedést vetjük össze a 3,6 százalékos tervezett pénzromlás mértékével.