Magyarországon sokan abban bíznak, hogy az új kormány végre megszakítja a korábbi gyakorlatokat, és nem engedi, hogy az ország további kifosztása folytatódjon.

Magyarországon sokan úgy látják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök

A Deutsche Welle német közszolgálati portál írásos összefoglalója alapján a politikai irányvonal elsősorban a gazdagabb társadalmi csoportok érdekeit szolgálja. Ezt a megállapítást egy helyszíni videóbeszámoló tükrözi, amely az ország aktuális politikai légkörét kívánja feltérképezni.

Fél évvel a választások előtt a Magyar Péter vezette, jobbközép irányzatú ellenzék vezet a Fidesz előtt, de a Deutsche Welle hangsúlyozza: még nem dőlt el, hogy sikerül-e legyőzni a hosszú ideje kormányon levő Orbánt.

Sokan elégedetlenek a gazdasági helyzettel, és azt remélik, hogy az új kormány nem fogja folytatni az ország kifosztását, hanem az egészségügyről, az oktatásügyről és a közlekedésről gondoskodik majd. Ha azonban az ellenzék meg is nyeri a választásokat, abban az esetben, ha nem lesz kétharmados többsége, Orbán törvényeivel kell majd együtt élnie, és az ilyen sarkalatos törvényi területek közé tartozik a választójog, a bírák kinevezése, illetve a média szabályozása is. A videóriportban elhangzik, hogy felmérések szerint a lakosság 29 százaléka ma még nem döntött a pártrokonszenvéről, és hogy ezek az emberek hova fognak állni, az nagyban függ attól, hogy Magyar Péter meg tudja-e győzni őket, hogy képes lesz megoldani a gazdasági problémákat.

Fontos megemlíteni ezt a kérdést, mivel valós következményekkel bírhat. A nemzetközi jogrend jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe, és az Európai Unió aktívan keresi azokat a lehetőségeket, amelyek révén támogathatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot. Ezt Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője fejtette ki a belgiumi Bruges-ben, a College of Europe nevű intézményben tartott előadásában – számolt be róla a Reuters.

A hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok idén szankciókkal sújtotta az ICC, azaz az Internacionális Büntetőbíróság hat bíráját és három ügyészét, köztük a főügyészt is. Emellett a washingtoni vezetés olyan lépéseket fontolgat, amelyek az egész bíróságot érinthetik. A Reuters cikkében nem részletezik a helyzetet, de a szövegben található hivatkozások korábbi jelentésekre utalnak, amelyekből kiderül, hogy Washington az izraeli kormányzati vezetőkkel szembeni intézkedések miatt kezdte támadni az ICC-t.

Kallas a Bruges-i egyetemen kiemelte, hogy egy átfogó támadás zajlik a nemzetközi jogrend, az emberi jogok, valamint a nemzetközileg elismert normák és az azok érvényesítésére létrehozott intézmények ellen. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió már régóta aktívan támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), ugyanakkor megemlítette, hogy vannak bizonyos hiányosságai is ennek a rendszernek.

Egy tagállam jelezte szándékát, hogy kilép az ICC-ből, azonban az uniós jog értelmében minden tagállamot köteleznek a Tanács által hozott döntések, ideértve az ICC támogatására vonatkozó határozatokat, amelyek a kivonulás esetére is érvényesek - mondta el az unió külügyi főbiztosa. Az elemzés alapján, amelyet a Reuters közölt, világossá válik, hogy bár Magyarország bejelentette kilépési szándékát, a Tanács által elfogadott kötelező döntések miatt Budapest nem mentesül az ICC támogatására vonatkozó kötelezettségek alól. Kaja Kallas hangsúlyozta, hogy Brüsszelben minden lehetséges megoldást mérlegelnek, beleértve a mérséklő hatású intézkedéseket is, hogy támogassák az ICC-t a kihívások leküzdésében.

Az APA osztrák hírügynökség tudósítása szerint Lázár János, az építési és közlekedési miniszter, éles kritikát fogalmazott meg a Strabag osztrák építőipari vállalattal szemben. A bírálat középpontjában az áll, hogy a vállalat késlekedik az M30-as autópálya Miskolc és Szikszó közötti szakaszának felújításával, amelynek a munkálatait e hónap végére tervezték befejezni. A Der Standard cikkében említett információk szerint a Strabagnak tett szemrehányások nem csupán a garanciális határidők elmulasztására vonatkoznak, hanem arra is, hogy a cég állítólagosan félrevezeti a közvéleményt, továbbá pénzügyi ellentmondások gyanúja is felmerült a koncessziós szerződés kapcsán. Lázár János arra figyelmeztette a Strabagot, hogy alaposan készítse elő az elmúlt évek teljesítési igazolásait a közelgő ellenőrzés miatt.

A miniszter szükség esetén jogi lépéseket helyezett kilátásba a céggel szemben. Az ellenőrzés kiterjed a Strabag leányvállalatára, az Alföldi Koncessziós Autópálya Zrt.-re is, mivel a Strabag és az AKA a 2031-ben lejáró koncessziós szerződés meghosszabbítását tervezi. Az osztrák médiában megjelent információk szerint a magyar kormány nem támogatja ezt a szándékot, és inkább az állam számára kedvezőbb feltételek elérésére törekszik.