Jelentős nyugdíjreform van kibontakozóban, amelynek következményeként az állampapírok kerülhetnek hátrányos helyzetbe.
A Financial Times jelentése szerint a holland nyugdíjalapok a következő években várhatóan 127 milliárd euró (körülbelül 50 000 milliárd forint) értékben fognak államkötvényeket értékesíteni. Ez a jelentős volumenű kibocsátás komoly nyomást gyakorolhat az európai kötvénypiacokra.
Az 1500 milliárd eurós holland nyugdíjágazat 2025 és 2028 között nagy átalakuláson megy keresztül: a garantált kifizetéseket biztosító (defined benefit) rendszerről áttérnek egy olyan modellre, amelyben a foglalkoztatók csak a befizetett összegekért felelnek (defined contribution). Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjalapoknak a korábbinál kevesebb pénzt kell hosszú lejáratú államkötvényekben tartaniuk, és több forrást fordíthatnak magasabb hozamú eszközökbe, például részvényekbe és vállalati kötvényekbe.
Bár néhány alap már áttért az új rendszerre, a szektorban a vagyon közel felét képviselő alapok 2026 januárjától tervezik a váltást, és már az átállás előtt megkezdik portfólióik átalakítását. A holland Rabobank elemzői előrejelzése szerint a teljes átmenet során körülbelül 127 milliárd euró értékű hosszú lejáratú államkötvény kerülhet értékesítésre. Összehasonlításképpen: a teljes magyar nyugdíjpénztári szektor kezelt vagyona körülbelül 7 milliárd euróra rúg.
A várható eladási trend kiválóan illusztrálja a nyugdíjalapok hosszú lejáratú kötvények iránti csökkenő érdeklődését, amely a rekordszámú állami hitelfelvételekkel együtt hozzájárult a kötvényhozamok globális növekedéséhez.
A PFZW, Hollandia második legnagyobb nyugdíjalapja, amely lenyűgöző, 259 milliárd eurós vagyont kezel az egészségügyi és szociális szektorban dolgozók érdekében, 2026. január 1-jére tűzte ki célul, hogy áttérjen egy új rendszerre. Ezzel szemben az ország legnagyobb nyugdíjalapja, az ABP, csak egy évvel később, 2027 elején követi majd ezt a lépést.
A növekvő kötvényhozamok egyre inkább nyomást gyakorolnak a politikai vezetőkre, miközben Európa fokozza a védelmi és energetikai célú hitelfelvételeit. E folyamat élén áll Németország ambiciózus, "bármi áron" elnevezésű, 1000 milliárd eurós kiadási programja. Különösen jelentős hatással van a hosszú lejáratú euróövezeti adósságra: Németország 30 éves kötvényeinek hozama a Covid-járvány alatt tapasztalt negatív szintről mostanra több mint 3 százalékra ugrott, ezáltal megközelítve az euróövezeti adósságválság idején látott legmagasabb értékeket.
A holland nyugdíjalapok – az euróövezet legnagyobb szereplői – az átállás során a kockázatosabb befektetési lehetőségek, mint például részvények, vállalati kötvények és magántőke-befektetések irányába orientálódhatnak. E lépés célja, hogy hosszú távon magasabb hozamokat biztosítsanak tagjaik számára, akik így kedvezőbb nyugdíjcélú megtakarításokra számíthatnak.
A Rabobank legfrissebb elemzése alapján a holland nyugdíjalapok portfóliójában a nagy eladási hullám megkezdése előtt körülbelül 457 milliárd euró értékű államkötvény volt. A legnagyobb eladásokat - a becslések szerint összesen 69 milliárd euró értékben - a német, francia és holland államkötvények fogják érinteni. Ezzel párhuzamosan más, hagyományosan erős vásárlói csoportok is visszafordulnak az európai kötvénypiacról: a japán befektetők, akik hosszú időn keresztül a legfontosabb szereplők voltak az euróövezeti adósságpiacon, tavaly év végén rekordszámú eladásokra ragadták magukat, ami tíz éve nem tapasztalt sebességgel zajlott.
A holland államadósság 19 százalékát holland nyugdíjalapok birtokolják,
Míg a német kötvények esetében ez az arány 8 százalékra rúg, különösen figyelemre méltó a hosszú lejáratú kötvényeknél tapasztalható kiugró érték.
Az illusztráció a címlaphoz egyedi megjelenítést kölcsönöz. A címlapkép forrása: Getty Images.
Ez a dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe a jogi feltételeket és információkat.
