Száguld felénk a "Káosz Istene", de a NASA-nak most nem emiatt van tele a feje gondokkal.

Majdnem sorsára hagyták az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal, közismert nevén NASA, ambiciózus OSIRIS-APEX küldetését, de a projekt egyelőre megmenekült a költségcsökkentési intézkedések fogságából, és a legújabb információk szerint 20 millió dolláros támogatást kapott. Azonban a hosszú távú kilátások továbbra is homályosak, mivel az éves finanszírozási felülvizsgálatok következtében folyamatos bizonytalanság terheli a missziót.

Az Osiris-APEX valójában egy átalakított űrszonda, amely korábban Osiris-REx néven ismert. 2023 szeptemberében sikeresen hozta vissza a Bennu aszteroidáról begyűjtött mintákat a Földre. Mivel a szonda még elegendő üzemanyaggal rendelkezett, a NASA úgy döntött, hogy új küldetésre indítja, hogy tovább bővítse a kutatási lehetőségeket.

Az űrszonda feladata, hogy tanulmányozza az Apophis nevű aszteroida fizikai változásait. Arról a 2004-ben felfedezett égitestről van szó (hivatalos nevén 99942 Apophis), amelyet a "Káosz Istene" néven emlegetnek a szakmai berkekben, és jelen állás szerint 2029. április 13-án, pénteken suhan el a Földtől 32 ezer kilométerre.

Az "Apophis" valójában az ókori egyiptomi Apep (más átírásban Apepi) istenség ősi görög neve, akit a káosz, a sötétség megtestesítőjének és a kozmosz rendjének és fényének ellenfeleként tartottak számon. Azért választották ezt a nevet az aszteroidának, mert korábban több alkalommal is komoly aggodalomra adtak okot a számítások, amelyek között olyanok is voltak, amelyek a Földbe való becsapódását valós lehetőségnek írták le.

A legfrissebb előrejelzések alapján úgy tűnik, hogy bár az aszteroida rendkívül közel halad el mellettünk, a több mint 400 méteres szélességű égitesttel való ütközés valószínűsége minimális.

A közelség azonban egyedülálló tudományos lehetőséget kínál: az Osiris-APEX űrszonda ott lehet, hogy megfigyelje az aszteroidát a kulcsfontosságú pillanatban.

"Nem számítunk arra, hogy vissza kellene tartanunk a tudományos programot" - nyilatkozta Dani DellaGiustina, az Osiris-APEX küldetés irányítója.

A költségvetési megszorítások azonban súlyosan érintették a programot, így az űrszonda műszereinek újrakalibrálása elmaradt. Pedig a 2020-as Bennu-küldetés után kifejezetten szükség lett volna a felújításra, hiszen a mintagyűjtés során por és egyéb szennyeződések ragadtak a berendezésekre – számolt be erről a The Daily Galaxy nevű kiadvány.

A kutatószonda 2018 decemberében érkezett meg a Bennuhoz, amely azért jelentős égitest, mert abból a felhőből áll, amiből a Naprendszer hajdanán kialakult. Kiss László akadémikus, fizikus korábban elmondta, hogy a szonda 30 centiméteres felbontású térképet készített a Bennuról, majd két évvel később megközelítette az aszteroidát és robotkarjával mintát vett a felszínéből.

Az Osiris-APEX küldetés jelentősége messze túlmutat csupán egy nagy aszteroida nyomon követésén. Az Apophis vizsgálata rendkívüli lehetőséget teremt a kutatók számára, hogy alaposan feltérképezzék, miként befolyásolja a Földhöz való közeli elhaladás az aszteroida felszínét, pályáját és forgásának dinamikáját. Ez a kutatás nem csupán az aszteroidák működésének megértésére irányul, hanem a jövőbeli potenciális ütközések kockázatainak felmérésére is.

Ezek a megfigyelések rendkívül fontos információkat szolgáltathatnak az űrben keringő kisebb égitestek viselkedéséről, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy alaposabban átlássuk, milyen fenyegetéseket jelenthetnek a Föld közelében orbitáló objektumok.